Zendi2000

Éreztétek már azt, hogy elszalad mellettek az élet, mert szimplán csak másképp akarjátok élni? Boncolgattátok már magatokat, hogy milyenek vagytok, kik vagytok ti? Miért vagytok olyanok amilyenek? És itt most nem a szép és a rossz dolgokra gondolok, hogy mik tesznek erősebbé vagy gyengébbé... Mostanában sokat írok elgondolkodásaimról, mint valami béna lélekbúvár. De hisz ez a lényeg nem? Soraiddal beleláthatunk a lelkedbe. Hát én sokat nem tudok a lelkemről szó mi szó, de gondolkodom. Érezte már valaki azt, hogy azért nem szeret valamit, mert nem érti? (Itt most ne tantárgyra gondoljatok pls) Amióta az eszemet tudom, gyűlöltem a meglepetéseket: becsomagolt ajándékokat, meglepi bulikat. Más meg két kezét összetenné érte... Sokáig agyaltam, hogy ez valami szociális szorongás miatt lehet-e, mert abból kaptam bőven, de ez más. Csak azt tudom mondani, hogy nem értem a meglepetéseket. Tudom, hogy mi az, hogy mi a fogalma, de nem tudom lereagálni. Nem tudom azt mutatni, hogy örülök, pedig olyan emberektől jön ez, akiket szeretek. Borzasztó érzés azt látni, hogy valaki örömöt akar szerezni, én meg csak valami torz mosolyt dobok, de azt is fáziskéséssel... Más esetben esküszöm jól színészkedek, de itt lefagy az agyam. 
          	Szóval... Ha valaki olvassa ezt és volt/van hasonló helyzete, esetleg megszánna egy üzivel?
          	

Zendi2000

Éreztétek már azt, hogy elszalad mellettek az élet, mert szimplán csak másképp akarjátok élni? Boncolgattátok már magatokat, hogy milyenek vagytok, kik vagytok ti? Miért vagytok olyanok amilyenek? És itt most nem a szép és a rossz dolgokra gondolok, hogy mik tesznek erősebbé vagy gyengébbé... Mostanában sokat írok elgondolkodásaimról, mint valami béna lélekbúvár. De hisz ez a lényeg nem? Soraiddal beleláthatunk a lelkedbe. Hát én sokat nem tudok a lelkemről szó mi szó, de gondolkodom. Érezte már valaki azt, hogy azért nem szeret valamit, mert nem érti? (Itt most ne tantárgyra gondoljatok pls) Amióta az eszemet tudom, gyűlöltem a meglepetéseket: becsomagolt ajándékokat, meglepi bulikat. Más meg két kezét összetenné érte... Sokáig agyaltam, hogy ez valami szociális szorongás miatt lehet-e, mert abból kaptam bőven, de ez más. Csak azt tudom mondani, hogy nem értem a meglepetéseket. Tudom, hogy mi az, hogy mi a fogalma, de nem tudom lereagálni. Nem tudom azt mutatni, hogy örülök, pedig olyan emberektől jön ez, akiket szeretek. Borzasztó érzés azt látni, hogy valaki örömöt akar szerezni, én meg csak valami torz mosolyt dobok, de azt is fáziskéséssel... Más esetben esküszöm jól színészkedek, de itt lefagy az agyam. 
          Szóval... Ha valaki olvassa ezt és volt/van hasonló helyzete, esetleg megszánna egy üzivel?
          

Zendi2000

Megállni egy kávéra
          
          Gyötör a szív és gyötör a szó,
          Fáj, ha mondom, fáj ha nem,
          Soha véget nem érő küzdelem.
          Te ott voltál mikor én is,
          Akkor ott, ha én nem is. 
          És mindig, mindig ezer arccal,
          S mégis azzal az eggyel...
          Szerettél és adtál könnyeket, 
          De én nem tudok adni, amit te...
          Ezer és egy tiszta új lapot, életet.
          Már nem vagy itt, nem vagy ott,
          De a hangod mindenkiben nyomot hagyott.
          Ma is hallom, ahogy mondod...
          Holnapi is fogom...
          Azt mondják elmúlik és megszokom,
          De mi van, ha nem tudom, ha nem akarom?
          Sírtam szerdán, tegnap... és ma...
          Te nevelték az életre!
          Mondd ez is lecke volna?
          Megírom, megtanulom, de nem értem...
          Csak fáj és fáj és érzem.
          Tizenhárom év.
          ...ez volt minden és mégsem. 
          
          Soha nem fogom feldolgozni, de miattad megtanulom, hogy lásd. Egyszer még találkozunk a "nagyöregnél" és meghívsz egy szokásosra, mint régen. Ne felejtsd el! Dupla kávé, 3 tejszín, 2 cukor és nagy pohárban kérem! Majd kiugrunk ezernyi cigire is, mert egy nem elég ahhoz, hogy mindent megbeszéljünk.
          Tudom, hogy hallod, mert hangosan mondom miközben írom... Apám helyett apám voltál 2006-tól kezdve.. És az is maradsz az emlékeimben és a szívembe.
          Ha nem nagy kérés, néha nézz le rám és csapj meg, ha megint szerencsétlen vagyok...Hisz tudod, hogy kellesz: Te, a tanácsaid, a vicceid, sztorijaid... Veled álmodtam múlt éjszaka. Lementem "tanulni" mint régen mindig. Könyv, füzet, tételek... De te is tudod, hogy ez is úgy ért véget mint a valóságban. Mindent kiveséztünk és csak nevettünk, hogy ha megbukok, akkor majd lemegyek és megyünk ki kávézni és rágyújtunk. 
          Elviccelem.. Mint mindig, tudom. Pedig komolynak kellene lennem... Te tudod, hogy milyen vagyok... Talán így könnyebben megbírkózom... 
          
          

hickokuu

Szia az Amigo mikor lesz megint kint? Úgy elolvasnám mégegyszer:D

hickokuu

Én nagyon várom remélem minnél hamarabb készen lesz☺
Reply

Zendi2000

@rencsikt00 helloo  átírás és bővítés alatt áll. Sajnos konkrét időpontot nem tudok írni, de igyekszem. 
Reply

Zendi2000

Kedves olvasóim! 
          Tudom jó ideje nem tettem fel új részt egyik könyvembe se, de egyszerűen lenullázódott az agyam. (Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy bármelyiket is abba akarom hagyni!) Nagyon köszönöm a kommenteket, szavazatokat, nagyon jól esik, hogy ennyi embernek tetszik, amit mostanában összeszerencsétlenkedem. Aztán ott van az a sok privát üzenet, amiket imádok olvasni... Van jó pár kedvenc közöttük, amiket legalább 10x újra olvastam! 
          Sokszor említettem már, hogy telefonról írom a részeket, emiatt valószínű több bennük a hiba, ezeket igyekszem kijavítani. Az Amigoban már hozzá is láttam az átíráshoz, de mivel heti négy napot dolgozom ez lassabb folyamat. 
          Könnyeket csalt a szemembe, hogy az elmúlt 3 hétben 5 díjat kaptam és egyszerűen.. Huh.. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha lesz 3-4olvasóm erre egy év alatt ennek a százszorosa  lett most meg.... Leírhatatlan érzés számomra, hogy ennyi ember olvasta már el az Amigo-t, ami eleinte fanfictionnak indult egy f1es pilótáról. 
          Szóval azt próbálom kinyögni, hogy köszönöm szépen! 
          Próbálok mihamarabb új részeket hozni! 
          ❤ Zendi