Sziasztok ismét!
Új rész került a verseskötetembe (valamint átírtam egy kicsit a Töréspont-ban a Plafonból zuhogó sötét-et, ha valakit érdekel, mert valahogy nem volt az igazi).
Bocsánat a lehetetlen, hajnali időpontért, nem így terveztem, csak nem várt helyzetek alakultak ki, egyedül így tudom megoldani, de ez nem végleges.
Az új vers, a ,,Zseblámpával a takaró alatt" egyébként pontosan ezt az érzést dolgozza fel, hogy a leglehetetlenebb módokon is utat tör magának az írás, elvégre is valahogy ki kell adni a sok feszültséget és valahová el kell rejtőzni a rideg világ elől, akár egy papíruniverzumba is.:)