igen, utoljara juliusban irtam a falamra. az mar eleg regen volt. es most, amikor feljottem es olvastam a felhasznalok nevet, felideztek bennem egy csomo beszelgetest, kozos kommentelgetest, mindent, ami az eletem resze volt. es sokadszorra dobbenek ra, hogy nekem ez hianyzik. es probalok rajta valtoztatni. tenyleg. vannak mar ilyen kezdetleges dolgaim a jegyzeteimben, amiket probalok olvashato fejezetekke szerkeszteni, de altalaban keptelen vagyok erre. rossz erzes, nagyon rossz erzes, hogy egyik pillanatrol a masikra hagytalak itt titeket. pedig a merhetetlen boldogsagot jelentette nekem ez a kozosseg. remelem, meg tudok valami ertekelhetot felmutatni, hogy meg. emlekezzetek ram.
xx.