Írásban kifejezni az érzelmeket a legjobb dolog. Mikor neki kezdtem írni (kerek másfél hete) nem gondoltam volna, hogy így meg tudja dobogtatni a szívem akár egy olvasó is. Imádok írni mikor szomorú vagyok vagy dühös vagy szimplán nincs kedvem úgy semmihez sem. Mintha lenne egy gombom amivel be kapcsolom a képzeleterőm és csak írok. Nem számít mit. Nem számít hány embernek. Nem számít, hogy olvassák-e. Ezek már csak plusz dolgok. Át szeretném adni mit érzek, mit gondolok és mi a meglátásom. Szeretem látni mikor feljövök, hogy már ennyien elolvasnak egy részt mondjuk. De a legjobb az egészben, hogy nem a kinézet a kor vagy épp a tanulmány alapján ítélnek egy történetet, hanem, hogy milyen hatással van, hogy mit vált ki az emberből. Egy szóval maga a csoda, hogy van egy olyan dolog mint a wattpad.