Sziasztok!
Na akkor egy kis sztori arról, hogyan szopatott meg az élet a hétvégén.
Szombaton, bevásárlás után szépen robogok hazafelé a rolleremmel, erre leszakad a kibaszott táskám füle, az olaj elgurul a picsába, a fokhagyma meg úgy dönt, követi a példáját, a tetves városunk legforgalmasabb kereszteződésénél, hihi. Én meg ott rohangálok utánuk, mint egy idióta, miközben az autók jönnek mennek, a háttérben pedig cigány gyerekek röhögnek rajtam hangosan.
Hát, köszi, aranyos társaság vagytok, a kurva anyátokkal együtt.
Ma anyám felhív, hogy „nem hiányzik valami?”
Hát de, a türelmem már tegnap elfogyott. De kiderült, hogy a pénztárcám is.
Valami random udvarra dobták be, szerencsére a lakosok ismerték anyámat, és ők hívták fel, hogy helou, itt a kölyköd pénztárcája.
A pénz természetesen eltűnt. A félretett lóvém is.
Az irataimat meghagyták, talán mert feladták félúton az olvasást. Fun fact: a házunktól egy utcányira hagytam el a pénztárcámat, korábban amikor leszakadt a táskám füle, akkor még meg volt.
Ja, és kétszer eláztam, és nem, nem az eső miatt.
HANEM A KIBASZOTT MENSTRUÁCIÓMTÓL, ami úgy döntött, hogy most tombol teljes erőből. Köszi, univerzum, be is húzhatsz még kettőt, ha gondolod.
Vagy jöhet Mike Tyson is, engem már kurvára nem érdekel.
Remélem nektek jó hétvégétek volt, puszi.
