SEUNGMIN - HOLD ON KIBESZÉLŐ
Egy ideje már fontolgattam hogy valamivel visszatérjek, és úgy érzem hogy ez egy tökéletes alkalom arra, hogy megtegyem. Amikor kijött a szám, nagyon megérintett, főleg, hogy egy kutya elvesztéséről szól. De ami őszintén, minden túlzás nélkül mondva megsiratott, az az volt, amikor megláttam, hogy ki írta a számot.
Han Jisung.
Az első gondolatom az volt, hogy "bassza meg, gondolhattam volt".
Ezt követően négy napon keresztül csakis ezt az egy számot hallgattam és képtelen voltam sírás nélkül végig hallgatni. Képtelen voltam felfogni, hogy hogyan lehet valaki ennyire tehetséges. Hogy hogyan tud valaki úgy megírni egy dalt, hogy minden fájdalmát, minden egyes érzelmet amit át akart adni érzel. Ekkor eszembe jutott és még inkább tudatosult bennem az, hogy Han rengeteg mély érzelemmel küld amit nem tud elmondani. Amit képtelen kimondani, illetve hiába áll közel a tagokhoz, lehet hogy nem lenne képes kimondani őket.
És erre pontosan megfelelő a dalírás. Azzal, hogy dalokat ír, képes kimondani azokat a dolgokat amiket amúgy lehet nem tudna. Képes olyan érzékien, gyönyörűen és szinte már költőien megfogalmazni a szavait, hogy magam is sokszor elgondolkozom rajta:
"Han.. tényleg minden rendben..?"
Ezután általában mindig az következik, hogy elmeséli hogyan írta a dalt, illetve honnan kapta az inspirációkat hozzá. Ez a kedvenc részem a meghallgatás után. Szeretem amikor Han mesél. Szeretem amikor elmondja mi járt a fejében akkor amikor írta, hogy inspirálódott és milyen körülmények között készült a dal. Szeretem, mert ilyen mindig egy kicsit többet látok az ő világából. Ilyenkor még ha egy kis időre is, de az ő szemével láthatom a világot. Ami nyilván néha jó, és néha fájdalmas..
Majd az ötödik napon jutottam el oda, hogy már képes voltam sírás nélkül végig hallgatni a számot. És azóta is repeaten szól, persze a tegnap megjelent új dallal együtt.
Han Jisung tényleg a 4th gen ACE.
