KEDVES EMLÉKEK

,,Emlékszem, az első beszélgetésünkre. Az első esetlen és röhejes szavaimra és az Ő kellemes és kuncogo hangjára ami a telefon másik végén csendült fel.
Szívetmelengető. És az-az időzités zseniális. Még álmaimban sem gondoltam volna.🥰
Elötte nem is emlékszem, hogy is létezhettem."

Jázmin a leges legjobb barátnöm azon a napon hívott fel telefonon amikor a szülinapom ünneplése után fáradtam roskadtam az ányamral, és az a telyes értetlenség amivel fogadtam igazábol nem is nagyon emlékeztem rá.
Még a nyár vége fele hozott minket ösze a sors egy néptánctáborban. Ez a tábor itt nállunk, Erdélyben lett megszervezve.
Eddig egyszer voltam néptánc tábirban Szerbiában ami fejthetelen élmény volt.
Most fejezeteket tudnék mesélni a kis csipet csapatról és a sok hüjeségről amit csináltunk🤣🤣

Jázminnal a Sovátai tanctábirban találkoztunk mint már említettem. Ő Tiszafüredröl utazott ide a csapatával, hogy egy hetet töltsenek itt a többi táncossal együtt majd az utolsó nap felléptek a Dozsagyörgyi falunapon ahol minden más táncos is. Tudniilik nem egy tanccsopot jött ide táborozni. A tábor fantaztikus volt és amiért Jázminék mikrobusza lerobbant átjöttek a miénkbe ezzel mégjobban elösegítve az öszerázodást.😏😊

Mint már emítettem Jázmin és én a telefonbeszélgetés óta vagyunk mesenger ismerösök, és azóta szinte mindent kivséztünk esténként amikor mindkettönknek volt egy kis szabadideje.
Órákhoszat beszélgettünk mindenféléről, mint a rosz vénasznok.
Föleg én voltam a legnagyobb szófósó, Jázmin kissé viszahúzodobb természetü.
De már megtanultam, hogy az ellentétek vonzák egymást. Mijen irónikus....