írni akarok a vasútállomásról, a régen szőnyeg alá sepert érzelmekről, arról a két srácról a táborban, a csókról a hűvös pesti éjszakában, vagy arról ahogy másnap esetlenül, fülig pirulva számot cseréltek a délinél…
Egyebkent nyugi mindenki, aki olvassa/olvasta a She-t, igyekszem azt is folytatni, viszont dolgozom egy kicsit tobb odafigyelest igenylo novellan mellette, amit remelhetoleg meg augusztusban megkaptok :D
“…mégis mellette maradt, utánaszaladt a szakadó esőben, csinált neki reggelit hajnalok hajnalán, eljött hozzá Gyuláról, és még azt is bevállalta, hogy táncol vele a bálon, pedig minden vér kifutott az arcából, mikor a fiatalabbik rákérdezett…”