haligali☺
tudom, hogy eltűntem, tudom, hogy nem posztoltam, hogy nem írtam, hogy nem reagáltam semmire - mióta is? jóég - , de olyan dolog törént, amiről sosem gondoltam, hogy valaha be fog következni velem, vagy hogy úgy általában megtörténhet.
alkotói válságba kerültem.
*elképedés hang*
jó, nem a legtragikusabb dolog, és remélem, ez lesz életem legnagyobb problémája (lekopogom), de borzasztó rossz. történt néhány magánéleti dolog is velem az elmúlt évben, amik miatt nem voltam sajnos önmagam, nem találtam motivációt az íráshoz, elvesztettem az "ösvényt", meg mindent ahhoz, hogy olyan egész és kerek életem legyen, mint anno egy évvel ezelőtt. ezért fordulhatott elő a dolog, hogy (utálom) egy évig teljesen inaktív és aszociális voltam.
DE
most, köszönhetően a családomnak, életem barátnőjének, Zsónak, az igaz barátaimnak, az új sulimnak, az új barátaimnak, a napfénynek, a jó időnek, a klassz zenéknek, finom ételeknek, hangosan nevetős estéknek, hajnali pizzázásoknak, sötétben szaladgálásnak, korai keléseknek, új embereknek
megint itt vagyok, boldogan, és teljesen, és bár egy évvel ezelőtt úgy éreztem, elvesztettem magam, ma mégis örülök a dolgoknak, amik meg kellett, hogy történjenek, különben nem tartanék ott, ahol ma vagyok, és nem lennék az, aki.
szóval.
az eddigi történetekhez sajnos semmmmmmi inspirációm és ötletem nincs egyszerűen, azonban rengeteg más könyvhöz meg van ezer és ezer és millió, tehát
ne menjetek messzire, Masnik, még nincs vége..☺