Sziasztok!
HA A JELENLEG UTOLSÓ RÉSZT OLVASTAD A NELL CÍMŰ KÖNYVEMBŐL SEMMI ÉRDEKESET NEM ÍROK. Igazából ugyanazt hehe!
Csak hátha így eljutt azokhoz is akik esetleg nem olvasta!
Most biztos csodálkozva néztek, milyen karácsonyi csoda történt! Nos, elnézést kérek mindegyikőtöktől, tényleg sajnálom, hogy írtatok, és én nem válaszoltam rájuk. Köszönöm, hogy sokan kitartottatok mellettem, és köszönöm, ha nem utáltattok meg emiatt.
Nem fogok faszságokat kitalálni: a nyár vége óta szörnyen érzem magam, a mentális állapotom nem stabil, és egyre szarabbak lettek a dolgok. Ez a történet pedig egy kemény dió ebből a szempontból is; sok dolog, amit érzek, benne van, és borzalmasan nehéz volt számomra akár csak ránézni, akár egy kicsit is a karakterek helyébe képzelni magam, mert túl sok minden szembeállított magammal. Ez nem a ti terhetek, nem a ti problémátok, de el kellett mondanom, mert szeretném, ha tudnátok, hogy amit olvastok itt, vagy akár más történeteimben, az egy darab belőlem, a sötétebb gondolataimból származik. Szóval sajnálom, igyekszem visszatérni, igyekszem megfelelni, de egy összecsapott, nyomi dolgot nem akarok hozni nektek, mert nem érdekel, ha valaki azt mondja: „úgyis csak a Wattpadra megy”. Nem, ez az én kezem munkája, és ti a minőségért jártok ide.
Szóval elnézést kérek amiért nem válaszoltam, de nem kérek elnézést azért, mert nem írtam, megvan az oka, miért tettem így! Kérlek, értsd meg!
A következő részek megviselőek lesznek, valószínűleg nem csak számomra, hanem számotokra is. Annyit elmondhatok, hogy Damienről kaptok egy kisebb részt, az ő problémáiról, szóval legyetek vele kegyesek, kérlek! Érdekes lesz szerintem, régóta dolgozom rajta.
Köszönöm, ha elolvastad, köszönöm a türelmet, és remélem, jól vagy! Légy erős, légy erős az ünnepek alatt is, és indulj bátran az új évnek! Ezeket kívánom neked is, ismeretlenként. Találkozunk hamarosan. Puszi nektek!
