Sziasztok… oké, tudom.
Eltűntem egy kicsit, és tényleg sajnálom, hogy mostanában ilyen kevés rész jött. Nem azért, mert elengedtem volna a sztorit sőt, pont ellenkezőleg. Néha annyira a fejemben van minden jelenet, hogy addig nem akarom kirakni, amíg nem érzem azt, hogy tényleg olyan, amilyennek szeretném. Tudom, hogy vártok, és higgyétek el, látom is, mennyien írjátok ami egyszerre nagyon jólesik és kicsit bűntudatot is okoz.
Szóval köszi, hogy még itt vagytok, hogy ennyire szeretitek őket, és hogy ilyen türelmesek vagytok velem. Igyekszem hozni a részeket… még akkor is, ha néha lassabban, mint szeretném.
De ígérem: megéri kivárni.
(A káosz pedig természetesen folytatódik.)