Szia!
Nem igazán szoktam senkinek sem írni, főleg nem könyvvel kapcsolatban, de amióta Wattpadra regisztráltam, ez az első történet, ami annyira tetszik, hogy nem bírom letenni. Újra és újra el akarom olvasni, és megélni azt a pillanatot, amikor először olvastam.
Az, ahogy Milán személyiségét megjeleníted a történetben, annyira életszerű és szívszorító, hogy néha szó szerint kettétépi a szívemet. De Hanna, vagyis Johanna, mindezt elviseli, és kegyetlenül kedves marad. Tényleg annyira valóságos az egész, hogy néha már csak azt kívánom, bárcsak én lehetnék Johanna szerepében.
Szóval, hogy egy szónak is egy a vége nagyon tehetséges vagy, és remélem, a jövőben is tervezel még könyvet írni. Tudom, hogy írni nagyon időigényes, és nehéz erre mindig időt szakítani, ráadásul visszajelzést kapni arról, hogy egyáltalán tetszik-e valakinek a történet, még nehezebb.
Ne haragudj, hogy ilyen hosszúra sikerült az üzenetem, de számomra hihetetlen, hogy végre megtaláltam azt a könyvet, amit már olyan régóta kerestem. Egy olyat, ami minden érzelmet átad romantikát és szomorúságot egyaránt. Ezért nagyon hálás vagyok neked, és köszönöm, hogy írod! Kitartást kívánok a továbbiakhoz, és legyen csodaszép napod!
