Szeptember elseje Első iskolai nap egy teljesen új iskolába kezdem ezt az évet sajna mert eddig magántanuló voltam szeretem is nagyon de azt mondta anya, hogy most ezt az utolsó évet iskolába kell megcsinálnom. Nincsen nagy kedvem hozzá de ha anya ezt mondta akkor ez lesz, hát ha valami jó fog kisülni belőle. Hátha új embereket ismerek meg is még barátokat is szerezhetek, mivel hogy magántanuló voltam nem igazán tudtam embereket megismerni így nem igazán vannak barátaim, minden csak pozitívan kell felfogni minden jó lehet.
Hangos ébresztőmre keltem 7:00 kor azt se tudom mikor hallottam utoljára az ébresztőmet ilyen korán. Nagy nehezen ki vánszorogtam az ágyból, kisétáltam a fürdőszobába, megmostam az arcom egy kis jó hideg vízzel az mindig segít, hogy felkeljek de még ez után is a tükörbe szinte csak a szemem alatti karikák látszódtak. Tettem is fel egy kis sminket magamra de természetes egy élénk színű rúzzsal fel mert így akárhányszor tükörbe nézzek csak mosolyogni tudok legalább ennyi vidám dolog legyen ha már új suliba kell mennem. Kisétáltam a fürdőszobából elhúztam a szekrényem ajtaját és valami egyszerűbb szettet összedobtam ami nem olyan feltűnő és nem tűnök ki a tömegből. Így is már a rúzs elég feltűnő de azt sose tudom elengedni még ha csak itthon is vagyok. Nem tartott sokáig a készülődésem így gyorsan leszaladtam az emeletről és a konyhába csináltam valami egyszerű kaját meg szendvicseket amit eltudjak vinni a suliba magammal. Láttam egy cetlit a hűtőszekrényen amin anya hagyott üzenetet „Későn érkezek, ha kell valami nyugodtan hívj vigyázz magadra puszi". Indulni akartam de akkor odarohant a lábamhoz Felix a szája az üres táljával, akkor jutott eszébe, hogy elfelejtettem neki ételt adni így még gyorsan visszaszakadtam neki adni.
Elindultam suliba szerencsémre nincs messze csak 20 percre így sétálva nem vészes. Amikor odaértem sulikapujához elkezdtem még jobban izgulni és egy kicsit félni is teljesen ismeretlen emberekhez fogok bekerülni akik már pár éve ismerik egymás és összeszoktak. Vettem egy mély levegőt lenyugtattam magam ás elindultam a suli ajtajához. Amikor beléptem mindenki beszélgetett nevettek nagyon barátságosnak tűnik így első benyomásra a hely. Igaz voltak kisebb nagyobb csoportulások azoktól kicsit tartok de valahogy kibírom. Odasétáltam az egyik tanárhoz megkérdezni, hogy merre található az igazgatói mert még az órarendemet nem kaptam meg se az osztályomat nem tudom. Útba igazított a tanár elsétáltam az ajtóig oda adta a papírokat és már indultam is órára mert mar csak pár perc maradt becsengőig. Hála nem volt messze a terem ahova mennem kellet így időbe odaértem. Beléptem az terembe 3 - 4 csoportot láttam akik felmérték kilehetek de nem szóltak hozzám és folytattak a saját dolgukat. Hátra sétáltam egy üres padhoz és lepakoltam, amint leültem be is csengettek. A tanár azonnal be is lépet a terembe lepakolt az asztalára és egy lapot kezdet el olvasni, és amikor felnézet kimondta az én nevemet NINA FOX kérlek mutatkozz be pár mondatba.
Amikor meghallottam azt se tudtam mit mondhatnék a többiekének. Feltoltam magam a kezemmel a padmellé és elkezdtem mesélni.
- Nina Fox vagyok eddig magántanuló voltam és most utolsó évemet suliba végzem el, egyke vagyok, van egy kutyusom Felix és szabadidőmben szeretek a szabadban fotózni így lényegébe ennyi lenne.
- Köszönöm szépen Nina, na srácok ő lesz az új osztálytársatok ebben az éveben.
Amikor vissza ültem a helyemre és a tanárnő folytatni akarja az órát kinyílik az ajtó és beront rajta egy srác.

ESTÁS LEYENDO
Közel de mégis oly távol
RomanceEgy olyan lány élete lesz elmesélve aki már nagyon vár egy igazi szerelemre de már annyira elkeseredett hogy inkább kezdi hanyagolni a gondolata, hogy neki valaha is lesz szerencséje a szerelemben. De amikor már teljesen kezdi elengedni a gondolatot...