Közel de mégis oly távol

2 Rész Egy igaz barát.....

Másnap reggel arra lettem figyelmes hogy valami bökdös oldalról, sejtettem hogy Felix lehet ezért nem is nagyon foglalkoztam fele. Nem igazán akarta abba hagyni a piszkálást így oda fordultam az irányába és hát nem Félix volt hanem anya. Valamennyire próbáltam felkelni hogy felfogjam mit is mond nekem is körülbelül a 3 ó szóra elmondta amit mondott és csak ennyit fogtam felbelőle hogy EL FOGSZ KÉSNI. Na akkor tudatosult bennem hogy a suliról beszél, azonnal kipattantam az ágyból megnéztem a telefonomon az időt és 5 percem volt hogy elinduljak hogy ne kések el a suliból. Hipergyorsan kapcsoltam elvégeztem mindent amit szoktam felkaptam a táskámat majd már rohantam is kifelé a házból. Gyorsan köszöntem anyának meg Felix-nek. Kilépte az utcára és gyors lépésbe kezdtem el sétálni a sulifel, pár métert haladtam és amikor feltűnt mellettem egy autó oldalra néztem és Thomas-t láttam meg benne oda sétáltam hozzá.

- Elvigyelek kérdezte meg Thomas
- Igen nagyon szépen megköszönném- annyira megörültem neki hogy össze futottunk nem is kések el suliból meg legalább nem egyedül kell mennem suliba. Szintén végig beszéltük az utat.

Hála Thomas-nak időbe beértünk suliba így nyugodtan sétáltunkba a termünk felé. Leültünk a helyünkre és vártuk hogy kezdődjön az óra, egésznap nagyon-nagyon lassan és izgalom mentesen telt de átvészeltük. Vége lett az utolsó óránknak már majdnem kiértem a kapun amikor Thomas utánam futót.

- Ne vigyelek haza úgy is útba esik nekem.
- Ha tényleg nem baj akkor persze elvihetsz

Beültünk a kocsiba és már indultunk is haza, megérkeztünk a házhoz elköszöntünk és abba maradtunk hogy holnap is értem jön és együtt megyünk.
Anya pont akkor nyitott ajtót mikor beértem a kapun így szó szerint Felix majd nem leterített a földre ahogy rám ugrót. Játszottam it egy kicsit vele utána bementünk, mert én már nagyon éhes voltam a nagy rohanásba reggel nem vittem magammal kaját így a suliba nem igazán ettem annyira elfelejtettem.
Megkérdeztem anyát mit készített ebédre kézben meg lepakoltam, elsétáltam a konyháig ott helyet foglaltam és nekikezdtem az evésnek. Beszélgetni kezdtük anyával mi történt ma, meséltem neki Thomasról hogy nagyon jóba lettem vele és úgy érzem hogy akár ebből egy komoly barátság is lehet.
Kajálás után úgy döntöttem elviszem Felixet sétálni, a maradék időben felkaptam a pórázt a fiúkból és már indultunk is. -Nem igazán szoktam használni a pórázt csak ha olyan a helyzet, mivel nagyon ügyesen megtanult már Felix anélkül sétálni. -

A közeli parkfele kezdtünk el menni ami pár utcára van, kellemes idő volt egy nagy sétához így inkább a hosszabb úton mentunka parkfele. Oda értünk a parkba én le ültem egy padra és onnan figyeltem ahogy Felix játszik a többi kutyával. Annyira megtud nyugtatni az ha kint vagyok a szabadba és semmit se kell csinálnom csak csendbe figyelhetek mindent. Amikor kezdet sötétedni úgy döntöttem lassan indulni kéne haza. Szoltam Felix-nek és mér szaladt is felém rákapcsoltam a pórázt hogy a sötétbe ne veszítsem szem elől, Siricsend volt csak a madarakat lehet hallani az egész utcába és senki se volt, befordultam az utcába és meg láttam egy alakot tőlem sokkal magasabbnak látszódott. Egyre közelebb értem hozzá és akkor láttam meg hogy egy velem egy idős lehet a srác, be kell vallanom nagyon jól nézet ki akár az esetemnek is lehet mondani-magas barna haj és szemekkel és szakállal- leeset az állam amikorteljesen megláttam az arcát. Szemünk egy pillanatra össze akadt és szó szerint elvesztem bennünk, a melegséget sugárzó barna szemeiben. Kicsit el időztünk de utána elsétáltunk egymás mellet, kicsit a fellegekben jártam tőle de vissza ráztam magam a jelenbe és már addig haza is értem. Lapakoltam a kutyának a cuccait és még adtam neki enni, addig én felmentem le fürdeni meg bepakolni a táskámat. Beszéltem Thomas-al pár szót a holnap reggellel kapcsolatba és utána már másztam is be az ágyba. Kerestem egy rész a sorozatomból és elindítottam néztem pár részt, amikor álmosodni kezdtem kikapcsoltam a tvt meg beállítottam az ébresztőt.
Pér percen belül már aludtam is mint a bunda.