~ 𝐏𝐫𝐨𝐱𝐢𝐦𝐢𝐭𝐲~ 𝐂𝐇𝐎𝐈 𝐉𝐎𝐍𝐆𝐇𝐎 [최종호]

21.

-Most kezdjük vagy ráér kicsit később?-tördelte újait jongho meletem ülve az ágyon a hátat az ágy hát támlájának döntve.
-Ahogy akarod, de jobb túl esni rajta. Ez nem nagy dolog csak egy csók-pillantotam rá az ölemben pihenő forgató könnyvet piszkálgatva az újaimal.
-Tudom-motyogta elmosolyodva-Akkor kezdjük-sóhajtva nyitota ki a forgató könnyvet a megfelelő oldalon majd pillantot rám.

Mély levegő Yeona, válaszd el a magánéleted a szereptől és csak kontentrálj a meleted ülő férfira.

-Ha tudnád miota várok erre a pillanatra jihoon-olvastam fel a szöveget-Olyan rég beszéltünk ilyen kellemes nyugodtságban mikor nem vagy annyira birtoklo és durva
-Igen igazad van baba-Mondta ő is a szövegkönnyvben írt szöveget, minden érzelmet probált bele vinni.-Szeretnék adni neked valami kézelfoghatatlant-Tekintete lelkemig hatolt
-Még is mi az ami kézelfoghatatlan?-Ártatlan szemekel és a leírtaknak megfelelően beharaptam alsó ajkam ami azonal oda vonzota jongho tekintetét.
-Megmutatom minek ide szavak ha tetekel is bizonyithatok?-újra lenézet ajkaimra majd nagyot nyelve közelebb hajolt kezeit felemelve vezete egyiket lágyan arcomra. A távolság igen csak megcsökkent közötünk az orrunk összeért és éreztem a kifujt levegőjét.

Ted meg, gyerünk csókolj végre meg bazd meg!

Lassan illesztete össze ajkainkat nekem meg automatikusan csukodtak be szemeim. Ajkait nem mozgata hiszen a kdramák felében csak épp hogy összeérnek a szájuk és ennyi de valamiért megmagyarázhatatlan érzés volt még ha nem is csinált semmit csak ott tartota. A hasamban a pillangok feléledtek. És azt kívántam bárcsak többet tartot volna három percnél. Mikor elhajolt szemei csak ugy cikáztak az enyémeim közöt én sem tudtam megszólalni. Csak egy sokáig tartó puszi volt, de még is annyira jól eset hogy utána bizsereget a szám.

-Khm-köhintetem zavartan elkapva a tekintetem róla és hálát adtam az istenek hogy Seonghwa pont most nyitot be hogy jöjünk le enni különben beállt volna a kínos csend és nem akartam hogy kelemetlenül éreze magát.

Jongho

Úristen, Úristen, Úristen, Úristen megtetem. Olyan puhák voltak az ajkai kétség kivül többet akartam. De nem lehetet. Megmagyarázhatatlan érzesek fogalmazodot meg bennem. Szerencse hogy Seonghwa hyung épp jókor időzitet mert lehet olyant tetem volna amit megbántam volna vagy amit nem kelene.

Yeona

Csendben eszegetünk melettem jongho a másik oldalamon meg Yeosang ült. Be kell valanom nem csalodtam Seonghwa főztjében ugyan olyan jó mint ahogy elkébzeltem.
Jongho feltünöen csendes volt és csak piszkálgata az ételét.

-Hyung valami isteni ez az étel-nyamogta Wooyoung

-Tudom-felelte Seonghwa kanalazva a levesét

-Megjöttünk-jötek be mingiék fáradtan ugyan olyan döbbenten néztek rám mint Sanék de hamar elmosolyodtak majd leültek a szabad helyükre.
-Yeona, micsoda meglepetés-mosolygot rám Yunho-Nem számitotam hogy mikor több órás tánc probáról haza jövök itt vársz rám-aranyos mondatán nem tudtam nem mosolyogni, de jongho meleten megfeszült és köhintve szólalt meg
-Én is itt vártam rád
-Az nem ugyan az-intete le-Nem akarod hogy én smároljalak le? Velem is elprobálhatod ha akarod -ajánlota yunho. Itt minden tag ennyire szex hiányos? Biztosan bérelhetnek erre valakit hisz minden pasinak vannak szükségletei. Vagy verje ki magának.
-Aranyos vagy-lepleztem meglepődesemet egy mosolyal-De inkább kihagynám tudod a domináns pasik a gyengéim de te inkább vagy cuki mint domináns-probáltam a legszebben lereagálni hogy nehogy megbántsam mert nem áll szándékomban. Meglepet hogy jongho idegesnek tünt melettem, erősebben szorongata a kanalat és semlegesen bámulta a tányérát.
-Ennyi vagy Yunho-nevetet fel San
-Ne kötözködj san mert szét vagdosom a ruháidat-Yunho megjegyzése miatt san kiköpte a vízét ami az előtte ülő hoongjoongra ment
-Azt probáld meg-visitot fel san-Bocsesz hoongjoong-nyujtota át a szalvétát hoongjoongnak aki csak sóhajtva kapta ki a kezéből majd kezdte el törölgetni az arcát
-Ez kész állatkert-morogta Hoongjoong

Sokat nevetem idiotábnál és viccesebbnél viccesebb megjegyzeseiken de jongho egész vacsora alatt egy szót sem szólt csak fogta magát és elindult a szóbába.
Mivel érdekelt mi let vele igy hirtelen utána sietem.
-Van valami baj? Nagyon csendes voltál egész vacsora alatt-ültem le mellé
-Semmi-sóhajtota semlegesen
-Nem ugy látszik-kételkedtem
-Tényleg semmi, csak elfáradtam és ennyi-hangja idegesen csenget amit nem tudtam hová tenni.
-Még te mondtad nekem hogy, jobb ha kiadsz mindent, most én is ezt mondom neked-idegesen hajába túrva fujtatot egyet.-Miért vagy ennyire ideges?
-Nem vagyok az Yeona
-Hát jól van,ha nem akarod elmondani akkor én elmegyek, majd holnap találkozunk szia-készültem elmeni de csuklom után kapot.
-Csak......Csak.....ah.....faszom....-hirtelen hajolt ajkaimra, kitágultak szemeim és lesokoltam. Azt hittem csak álmodok. Pillanatnyi sokból felébredve csókoltam vissza. Nem volt durva sokal inkább gyengéd és érzelemes. Arcomra csusztata tenyerét és lágyan csókolt engem ami a felegekbe repitet engem. Puha méz édes ajkai voltak. Miután elvált tőlem homlokát az enyémnek döntöte, egy szó sem jöt ki a számon hirtelen csak tetekel tudtam elmondani amit szavakal most nem. Megragadtam poloja szegélyét majd közelebb vonva magamhoz csókoltam most én meg őt. Eldöltünk az ágyon aminek következteben jongho fölem tonyosult.

Csak cselekedtem és nem gondolkodtam. Egy mondat kavargot bennem csak hogyan tovább?