Olvasd fel helyettem,
Álmaim kósza zavarát,
Miből annyi van, mint csillag,
Az éjszakai égen.
Érthetném én is,
De nem teszem,
Félek, hogy egyszer bennük,
Örörökre elveszem.
Így fogd meg kezem,
S ne hagy magamra,
Ez az út járatlan,
Ezernyi veszéllyel.
Kell segítség,
Félek a valóstól,
Sok a kétség,
Ami össze morzsol.
Így ne engedj,
Utam velem járd,
Hogy ne legyen félelem nekem,
Ez az egész nagy világ.
YOU ARE READING
Versek
RandomRemélem tetszeni fog annak aki ide téved.Annyit kérek,hogyha valamelyik megtetszik netán ki szeretnéd rakni máshova akkor írjad oda hogy én írtam @feketecica2001. Köszönöm hogy ezt végig olvastad.További jó olvasást!
