Hosszas beszélgetések után megtudtam,hogy ő is abba a gimnáziumba nyert felvételt amibe én is! Azért döbbentem meg.. mert azt gondoltam csak kisegítőként van itt. Nem is bánom. Ha már a lányoktól év végén el kell köszönnöm,legalább barátságot köthetek Liuval! De most nem is ezen kéne törnöm magam! Holnap találkozok vele és erről említést se tettem Barbiéknak. Gyorsan írok nekik Messengeren!
-Lányok! Valamit el kell mondanom... említettem meg a csoportba.
-Barbi: Na, ki vele! Mi olyan fontos?
-Nos... igazából nem sok,csak a napokban elkezdtem beszélgetni Liuval!
-Amy: Bocsi,lehet hülyének nézel... de ki az a Liu? :,) nem ismerek ilyen nevű embert... tuti hogy külföldi
-Elena: Jujj csak nem randi lesz?!
- nem erről van szó! Hanem... jó mégis.. de tuti nem randi hanem csak beszélgetni akar. Feleltem
-Barbi: jó oké! De mégis ki ez a legény...
- tudjátok,mikor voltunk a boltba.. na ő volt a kasszánál.
-Elena: Az a zsémbes öregember???
-haha nagyon vicces.. nem ő hanem a kisegítő fószer!
-Amy: ajjj pedig azt hittem rávethetem magam chh szerencsés vagy csajszi!
De mégis honnan van meg bármelyik elérhetősége is?
-mikor utánam szólt a blokk miatt.. ráirta a papírra a számát.
-Amy: aaaahwe ez annyira romantikus!
-Na mostmár abba lehet hagyni... nincs semmi csak barátok vagyunk. Mindegy holnap majd mesélek még de most merülőfélbe van a telóm. Keresnem kell töltőt!
Jóéjt!
-Amy:Jóéjt❤
-Barbi: szép álmokat!😊
-Elena: aludjatok jól!
Újabb napra virradtunk! Ami ugyan olyan szürke és ködös mint a többi.. és ráadásul ma találkozok is Liuval.Azt se tudom mit kellene felvennem... végül is ez nem egy randi lesz! Csak barátkozunk.
Végül a szokásos oversized pulcsimat vettem fel amit mindig hordok a fekete szaggatott farmerommal.Sokat gondolkoztam mit kellett volna felvenni,de mikor kiléptem az ajtón már késő volt ezen agyalni.
Természetesen majdnem le késtem a buszt. Hajszál híjján de felértem!
Szerencsére idő előtt beértem a városba,így még nem is kellett Liunak rám várnia! Végül ő is megérkezett így elkezdtünk beszélgetni mindenről.. be kell hogy ismerjem nagyon jó érzés a társaságában lenni! Egyáltalán nem tűnik randinak így sokkal kellemesebb a vele töltött idő.
- Mit szólnál,ha holnap is találkoznánk? Vetette fel a kérdést.
-Nocsak!Ennyire szimpatikus lettem? Mondtam neki poénkodva.
-Haha persze! Nagyon jó a kisugárzásod. Jó veled lenni. Csak tudod mit hiányoltam?
-Várj! Kitalálom. Csak nem a rózsaszín motorom? ;)
-Eltaláltad!!
Mind ketten nagyot nevettünk ezen,pedig semmi vicces nem volt benne.
- Egyébként,hogyhogy itt fogsz majd gimibe járni?! Tudtommal te külföldről vagy itt kisegítő munkásnak a kisboltba. Legalábbis én ezt szűrtem le!
-Nos, ami azt illeti nem önszántamból vagyok itt... a szüleim ezt tartották jó ötletnek. Meg hát állandóan utazunk.
Említette meg komolyabb hangon.
-És ha szabad kérdeznem mi járatban vagy itt?
-Ez a város nagyon nyugis és nem keresnek a riport....
Közbe vágtam mondandójának.
-Hogy mi?! Bocsi de nem értem
-Basszus én hülye.. nem szabadna elmondanom senkinek se!! Mostmár mindegy nem fogom eltitkolni csak akkor ezt légyszives ne említsd sehol!
-Umm rendben bármit elmondhatsz!
Teljesen le voltam sokkolva.
-Hát akkor rendben.. a szüleim híres üzletemberek ami azzal jár,hogy gazdagok vagyunk, így állandóan nagy a felhajtás... Bankettek ezrein kell ott lennem amit egyáltalán nem akarok.
-De akkor miért költöztek ide a szüleid is ha közben van egy jól működő karrierjük?!
-Nyilván megszöktem, itt laknak a nagyszüleim ők intézik a megélhetésem és az iskolázásomat is. Ezért dolgozok a boltban is,hogy ne legyek túlságosan teher számukra!
-Azta! Ez egyszerre nekem nagyon sok minden amit nehéz lesz feldolgozni...
De mindegy rajta leszek az ügyön, hogy segítsek neked mindenben amiben csak lehet!
Megöleltük egymást majd búcsút vettünk mert késő volt már,nagyon elidőztünk.
És így lettünk szinte lelki társak!
A nyáriszünetet együtt töltöttük, rengeteget hülyültünk a lányokkal is.
Minden úgy ment mint ahogy annak kellett lennie! Soha nem éreztem ilyet.
Hirtelen minden értelmet nyert! Volt oka annak,hogy minden reggel boldogan keljek fel.
