Első nap a gimnáziumban a lányok nélkül, viszont Liu mellettem volt!
Reggel mikor megérkeztünk a suliba elmentünk az évnyitót megnézni,majd az osztálytársakkal megismerkedtünk.
Véleményem szerint mindenki nagyon aranyos kivéve... a 4-es lány bandát..
Elvileg gazdagok a szüleik és ezèrt nagyra tartják magukat. Bár nincs mire!
-Ma elmegyünk suli után valahova?
Kérdezte Liu.
-Persze! Nyílt egy fagyizó a közelbe! Esetleg oda benézhetnénk.
A kellemes beszélgetést azonban megzavarta egy váratlan személy...
A híres modell, Xian...
Minden lány odáig volt érte,de engem hidegen hagyott... csak egy szokásos nyálas kisfiú aki a népszerűségét veti be a lányok terén.
Gyorsan elszaladtam a mosdóba,mert nem szeretem a tömeget,de amint végeztem nem várt emberek szóltak be.. nyilván a 4es lány csapat vezére volt Ariana...
-Nyomás arrébb lúzer. Mondta ki határozottan
Az egyetlen amit utálok magamban,hogy mindig visszaszólok.
Megvédtem magam,de elég kínos volt jelenetet csapni a mosdónál ráadásul Xian és Liu előtt..
Xiant azért vettem figyelembe mert végig rajtam röhögött az ananász képével.. undorító volt az a látvány.. de nyilván nem hagytam szó nélkül.
-Hé ananász képű!
Kiabáltam utána.
-Te most nekem beszélsz?
Nagyon idegesen fordult felém.
-Igen neked! Mi olyan vicces ha szabad kérdeznem?
-Csak a szánalmas arcod
Az arcomba röhögve mondta.
Leesett Liunak,hogy nem lesz jó hogy ha 1 percnél tovább a közelébe leszek így elráncigált onnan.
Nagy szerencsémre az ananász képű az osztálytársam lett, így nem tudok mit tenni sajnos el kell viselnem azt az irritáló bájgúnár képét.
Délután megtartottuk a fagyizós programunkat ami segített elfelejteni a mai incidenseket a gimiben, de még bennem volt a vágy hogy móresre tanítsak egy két embert...
-Nagyon menő volt ahogy kiálltál magadért! Mondta büszkén Liu.
-Ez csak szokásos,szólj ha valakit jó modorra kell tanítani!
-Imádom! Nevette el magát Liu.
Hogy tudsz ennyire pozitív maradni?
Nagyon irigyellek!
-Ez nem pozitivitás kérdése... csak nem szabad kimutatni az érzéseinket,így kevésbé vállhatsz célponttá.
Gyorsan eltelt az idő,így hát hazamentünk. Büszkén mondhatom,hogy viszonylag jó volt az első napom. Remélem több ilyen nem lesz!
ÁÁÁÁÁÁÁÁ GYŰLÖLÖM AZ ISKOLÁT!
igaz még csak a 2. napom lenne,de semmi baj! Inkább csak átöltözök és megvárom Liu-t... valahogy csak megúszom a napot.
-Szervusz Hope!
-Szevasz nagyfejű!
Köszöntem neki poénkodva.
-Hé! Tudom hogy szép a fejem!
Kacsintott rám miközbe majd megfulladt a nevetéstől.
-Inkább csak induljunk suliba!
Próbáltam komolyan mondani de nem ment.
Amint megérkeztünk,olyan volt mintha soha nem keveredtem volna konfliktusba senkivel... fura,de egyben jó érzés! Sikeresen beértem az órára és örömmel láttam,hogy jött egy új lány aki azért nem jelent meg 1. nap mert valami fontos dolga akadt. Be is mutatkoztam neki.
-Szia! Hope vagyok! Örülök a találkozásnak.
-Hali! Én Zoé vagyok! Nagyon szép neved van.
-Köszi szépen. Elpirultam.
Ennyi is volt a szép pillanat... megérkezett Xian, éreztem,hogy a közelbe van mert már kerülgetett a hányinger.
-Ki nem állhatom.
Mondtam Zoénak.
-ohhh.
Mást nem tudott mondani.
-Most mi a baj?
-Ja hát semmi... néha én is utálom
-Néha?! Te ismered őt?! Sajnállak..
-Én is sajnálom magam... ő a testvérem.
-Mi a szent sz*r! AZ NEM LEHET.
-Márpedig de! Felelte.
-Bocsi,hangosan gondolkodtam.
Majd elástam volna magam szégyenembe.
Végig nézte a csodás beszélgetésünket az egész osztály... felkapták erre a fejüket Arianáék.
Megindultak felénk... azt se tudtam mit kezdjek magammal.. Majd hál istennek nem miattam jöttek.
-Komolyan a tesód Xian?! Azta! Szerencsés lehetsz ilyen helyes tesóval.
-Minden csak nem helyes.
Mormogtam,és forgattam a szemem.
-Azonos véleményen vagyok Hope-val!
Az egészben az volt a ciki,hogy ananász fejű is meghallotta ahogy éppen ócsárolom... szerintem megérdemelte!
Mivel elhanyagoltam Liut a napokban kárpótólni szeretném őt valamivel! És már tudom hogy mi lesz az.
Meglepem egy rózsaszín motorral.
Kis nosztalgiázásnak ki nem örülne?!
NA VISSZA AZ ÓRÁRA
saját magamban lezajlott egy veszekedés.
Sikeresen visszatért a figyelmem az órára! Ezt letudtam.
Szerencsére ebéd idő volt,így nyertem magamnak pár perc egyedüllétet. Úgy is szép az idő,mièrt ne ülhetnék ki egy picit?! Amint leültem a padra feleszméltem valakire. Ananász volt az! De miért sétál felém egyedül?!
Mire észbe kaptam már itt ült mellettem.
-vége a nyugalomnak!
Motyogtam majd felkeltem és elindultam a terem felé.
Szerencsére sikerült ignorálnom,egyáltalán nem volt kedvem a társaságához.
Amint vége lett az órának beiratkoztam Liuval tánc szakkörre! Mi tagadás csak pár ember volt a tagja így sokkal kedvezőbb számunkra. Gondoltuk valami újat is ki kellene próbálnunk,ezért erre esett a választásunk. Szerencsére már kezdhettük is az edzést 7. Órában.
-Nem hittem volna,hogy valaha táncra fogok járni veled.
Nevette el magát liu.
-Érezd magad megtisztelve!
Poénkodtam.
Aztán a békés légkört megzavarta mr.elkényeztetett Xian.
-Botlábú!
Szólt nekem.
-Csak nem nekem szóltál?! Adok neked olyan botlábút hogy azt meg emlegeted.
-Nagyon vicces vagy mikor próbálsz oltogatni. Sajnos nem hat meg!
Gúnyolódott.
-Hogyha azért jöttél ide mert éppen szólogatni van kedved akkor nem szivesen látott ember vagy körünkben.
Védett meg Liu.
-Nyugi haver! Én is ide járok táncolni.
Vagy tán megtiltod?!
-Na jó neked most annyi!
Rohantam felé és akkorát belerúgtam,hogy már Liu sem tudott visszafogni.
