Történet

986 30 3
                                    

Június 4.
- Vigyázz magadra és legyél jó fiú! - szóltam Ábelnek, akit ez egyáltalán nem érdekelt.
- Köszi hogy vigyáztok rá! - mondtam Levinek.
- Nincs mit. Aztán majd hívjatok minket, Ábel biztos örülni fog neki.
- Okés, akkor én most megyek.
- Jó-jó! Csá!
- Sziasztok! - búcsúztam el tőlük, Ábel még odajött egy ölelésre, aztán haza indultam.
Hannával még elpakoltunk 1-2 dolgot, mivel ez csak 2 nap, egy utazótáskával megoldottuk a pakolást. Mondjuk az még jó kérdés, hogy a szoba elosztások hogy lesznek, mert ha külön leszünk, az szívás. Még ma kell odaérni A helyszínre, ami mint ahogy azt gondoltunk, az a hely, ahol a verseny volt megtartva. A versennyel ellentétben, most magunknak kell megoldani az utazást. Mi persze autóval mentünk, a többieket is felszedtük Szegedről, így utaztunk hatan egy öt fős kocsiban (Hanna, Lóri, Csenge, Zoli, Bence és én).  Csak rendőrrel ne találkozzunk.
- Gondolom kényelmesen elfértek. - szóltam hátra.
- Persze. Még egy elefánt is elférne. - mondta Lóri.
- Jó, mert még a többieket is felvesszük. - viccelődött Hanna.
- Komoly? - lepődtek meg a hátsó ülésen ülők.
- Nem. - nevettem.
- Hála.
3 és fél óra múlva érkeztünk meg, este fél 7 után. (Ha bárkit érdekel nem állított meg rendőr, jee.) Szerencsére mi döntöttük el, hogyan leszünk a faházakban (tekintve, hogy a legtöbben már nagykorúak vagyunk) ugyanis végül csak az az öt csapat jött el, akikre számítottunk. (Sajnos a sárgák sem gondolták meg magukat.) Ezáltal több faház üres lenne. A legtöbben külön voltak, úgy értem fiúk-lányok külö , azonban Lóri Csengével, én pedig Hannával külön faházat foglaltunk el.

Június 5. - Hanna szemszöge
-  A többiek szerinted ébren vannak? - kérdeztem felkelés után 10-15 perccel.
- Nem tudom, nézzük meg. - mondta, és felvett egy papucsot.
- Én előbb felöltöznék. - utaltam arra, hogy csak egy alsónadrág volt rajta.
- Oké, igaz.
Amíg Kornél öltözött, én a telefonomat nyomkodtam, amikor hirtelen Csemge szaladt be a házba.
- Megvan Erik! - kiálltotta.
- Ki?
- A szarvasbogár. Megtaláltam! Ott van a szobámban!
- A Csenge feje méretű szarvasbogár? - lépett ki Kornél a fürdőszobából.
- Az. - érkezett a válasz.
- Oké. Akkor hagyjuk őt. Megint ő volt itt előbb. - rendezte a helyzetet Kornél.
...
Végül nem találtuk meg Eriket a szobában, továbbra is kísért.
- Ha mégegyszer meglátom...!
- Akkor meghívod ebédre. - viccelődött Kornél.
- Nem egészen.
- Amúgy! Mi lesz ma? - kérdezte Csenge.
- Nem tudom, nem igazán szerveztek programokat, csak rajtunk múlik, mit csinálunk.
- Valaki pingpong? - érdeklődött Zpli azonnal.
- Most nem. - érkezett az egyoldalú válasz. - Inkább csak beszélgessünk. A verseny óta egymással igen, de a többi csapattal nem igazán beszéltünk. - ajánlotta Bernadett.
- Igaz. Akkor szedjük össze a többieket.

Amikor már a (volt) fekete, arany, sötétzöld, illetve piros csapat együtt volt, leültünk a helyre, ahova a verseny első napján érkeztünk. Én pontosan ott ültem, ahol először megláttam ŐT. Csupa nagy betűvel. A kiskaput megtalálták, a kerítést átmászták. Megjelent a tetején, majd néhány másodperc múlva már bent volt. Abban a pillanatban szerettem belé, a kajakos fiúba.

- Hanna! - hallottam, ahogy Zsombi a nevemet mondja.
- Ja, igen! Bocsi csak kicsit elkalandoztam.
- Azt láttuk. Igaz Kornél már mindent elmondott, de te mit csináltál az IOV után?
- Kornél már elmondta, nem tudok mit hozzáfűzni.
- Azt sem tudod mit mondott! - nevetett Csenge.
- Nem baj, lapozzunk. Zoli, te?
...
- Na, mi ez a nagy beszélgetés? - érkezett meg a helyszínre Máté és a sárga csapat, érkezésükre mindannyian nagy levegőt vettünk. Mondani sem kell, nem hiányoltuk őket, legfőképpen Mátét nem.
- Hogy vagytok? Kornél, Hanna; Ábelt otthon hagytátok? Szegény kisfiú. Nincsenek vele a szülei, közben lehet hogy szüksége lenne rájuk. De ők inkább szórakozank. Szörnyű.
- Vicces vagy. Ábel köszöni szépen, jól van, egy jó helyen. Nem ott kezdődik a szülőség, hogy folyton vele vagyunk. - zárta (volna) le Kornél a témát hamar, de ezt Máté természetesen nem engedte.
- Hihetetlen hogy tök nyugodtan itt vagytok és nem is gondoltok rá. Szegény biztosan nagyon szomorú most.
- Sok gyerek nagyon örülne fele, talán harmadannyi jó helyzetnek is, mint amiben Ábel van. - védett meg minket Csemge is.
- Szerintem meg csak kussolj be azt' húzz el innen. - szólaltam meg.
- Hú, meg ne ijedjek! A gyereknek sehogy se jó. Ha nem hiányoztok neki, akkor rosszul érzi magát veletek.
- Máté, ez már tényleg sok. Hagyd... - Mira is érezte, hogy ez már bőven sok.
- Maradj! - kiálltott rá Máté.
- Ne beszélj így vele, nem a kutyád. - hangoztatta Lóri, aki eddig csak figyelt.
- Mert mi lesz ha nem?
- Tudod mit, csak húzz a pics.ba! - lökte meg Zsombi Mátét.
- Te is keménykedsz? Nem jó húzás. - lökött vissza Máté, de Zsombi mintha megsem érezte volna, egy helyben állt.
- Hagyd már! - hallottam egy fiú hangot, de nem tudom megmondani, kitől jött.
- Még mielőtt bármi is történne itt. Egy kérdés: Mi bajod van velünk? - kérdezte Kornél. - Komolyan. Már érdekel.
- Hogy mi? Az hogy létezel.
- Aha. Szóval velem van bajod. És mégis miért? Sikeresebb vagyok mint te? Ez lenne az ok? - Máté figyelmen kívül hagyta a kérdést.
- Mint ez kiderült, velem van bajod. Akkor meg hagyd békén Hannát, Ábelt és úgy mindenkit. Velem van bajod, akkor rajtam töltsd ki, ne máson. Főleg ne Hannán és Ábelen. Ja, és ha megbocsátasz, fontos hívás. - intézte el a dolgot Kornél, majd odasúgta nekem, hogy "Gyere.". Kornél telefonjának kijelzőjén hamarosan Ábel jelent meg, ahogy a játszótéren játszik.
Levi: Elhoztam játszóra, nagyon jól érzi magát.
Hanna: Azt látom. Milyen vele?
Levi: Figyu, tök jó. Egész éjjel aludt, tök együttműködő.
Kornél: Mikor cserélted ki? Soha nem együttműködő.
Levi: Hát most teljesen. Mégcsak nem is hisztizett.
Kornél: Pedig azt még anyuéknál is szokott. De majd meglátjuk mi lesz holnap.
Levi: Várjatok, odamegyek hozzá.
Hanna & Kornél: Oké.
Levi: Ábel, gyere. Anya és apa itt vannak.
Ábel: Sziastok!
Hanna: Szia! Hogy vagy?
Ábel: Szuperüüüül! Eljöttünk a játszóra, és most itt vagyunk tök sokáig. Otthon is szupi minden, játszottunk mindennel. Tök későn aludtam el és minden. A Levivel még mesét is néztünk!
Kornél: Mit néztetek?
Ábel: Azt nem tudoom de nagyon jó.
Levi: Verdákat.
Ábel: Én megyek játszani, sziasztoook!
Hanna& Kornél: Szia!
Kornél: Mikor aludt el?
Levi: Tudtam hogy ez lesz az első kérdésed. 8-kor altattam őt el.
Kornél: Szóval ezért aludt végig.
Levi: Dehogyis, amúgy is végig aludta volna.
Kornél: Kötve hiszem.
Hanna: Mindegy, ma időbe altatsd el kérlek.
Levi: Jó, persze.
Kornél: Fel foglak hívni, esküszöm.
Levi: Nyugodtan. Amúgy milyen ott?
Kornél: Á, tök nyugis. Csak majdnem leütöttem azt a k.csögöt, de amúgy minden nyugis.
Levi: Mátét vagy kit?
Kornél: Azt hát. K.csögösködik a f.sz sz.pó. 
Levi: Holnap üsd le. Csak úgy búcsú ajándékként.
Kornél: Nem is rossz ötlet!
Levi: Nem hiába vagyok a te szuper öcséd. Hanna, veled mizu?
Hanna: Jó minden. Máté nem kéne ide, de amúgy jó.
Levi: Majd holnap elintézi őt Kornél. Leüti, a Máté gyerek meg csak les. Fel is vehetnéd. Youtube-on nagy nézettsége lenne.
Kornél: Ja, meg minden hírportálon is.
Levi: Az is fix. Már látom is a címeket:
Kornél: Amik sosem lesznek.
Levi: N. Kornél verekedése videón, Az ismert kajakos verekedése az IOV helyszínen, Boxoló is lehetne Kornél, a hazai bajnok kajakos. Meg ilyenek.
Kornél: Még szerencse, hogy ilyen esélyük nem lesz.
Levi: Azt majd meglátjuk.
*A többiek odamennek*
Csenge: Zavarunk?
Hanna: Nem, gyertek csak.
Lóri: Mi a téma?
Levi: Kornél verekedése.
Lóri: Milyen verekedés?
Kornél: Még nem volt.
Levi: Majd holnap. Úgy leüti azt a Máté gyereket hogy hazáig repül.
Bernadett: Az nem lesz nehéz. Csak kell egy kuka.
Zoli: Ez jó volt.
Csenge: Jaja.
Levi: Ábel, ne mássz fel oda! Ábel! Mindjárt jövök.
Kornél: Oké *nevet*. Méghogy együttműködő.
Hanna: Nem szokása.
Lóri: Mi amúgy elintéztük Mátét, de megnézném azt a verekedést.
Kornél: Nem lesz verekedés. Csak leütöm.
Lóri: Mindegy, megnézném.
Levi: Na itt vagyunk.
Ábel: Hadd menjek visszaaa!
Levi: Nézd csak!
Ábel: Anyaa, apaa! Szóltok Levinek hogy vissza mehessek!?
Hanna: Szerintem tudja Levi, hogy mit kell tennie. Ha ő úgy gondolja hogy ne menj vissza, akkor keenj vissza.
Ábel: De ne má-á-ár!! 
Levi: Itt a motorod, haza motorozunk jó?!
Ábel: Okéé!
Levi: Ha tudnátok milyen vele tartani a tempót!
Kornél & Hanna: Tudom!
Levi: Jó, de nem ti.
Csenge: Ami azt illeti, az unokahúgomra régen vigyáztam és nagyon pörgős volt. Mondjuk most is az. Szóval el tudom képzelni.
Levi: Akkor még nem voltál vele. Megy vagy ötvennel!
Lóri: Jó kis lábedzés! #párnaplábnap!
Levi: Valami olyasmi.
Kornél: Mondjuk az fix hogy minimum kétszer annyi energiája van mint egy másik gyereknek.

...

Délután megcéloztuk a medencét, ahol Titanilla tanárnő annyit pihent, és ami mellett Kornéllal annyit beszéltünk.
Az emlékek egyre inkább felelevenedtek bennem, és egy ideig csak néztem ki a fejemből, amikor Kornél odaúszott hozzám.
- Min gondolkodsz?
- Szeretlek. - öleltem meg őt.
- Én is Újvári Hanna. - mondta ki teljes nevem, az emlékek pedig mégjobban eszembe jutottak. Így voltunk ott a medencében, egymást ölelve és szavak nélkül megbeszélve, hogy nem olyan régen még egymás ellen versenyeztünk, mostmár pedig együtt élünk a fiunkkal. Akit viszont anyu sosem láthatott...

Egy hónap szünet után újra itt vagyok. Nem tervezek több szünetet, a januárt meg kellett húznom az iskolát illetően, hiszen idén vagyok nyolcadikos (ijj, holnap kiderül a felvételi eredményem). Na mindegy, ennyit a személyes dolgokról.

Van egy fontos kérdésem felétek! Idén nézem az Exatlont, és bele gondoltam hogy mi lenne, ha Kornél ott lenne. Szóval az lenne a kérdésem, hogy legyen-e olyan rész (2-3), ahol Kornél az Exatlonba szerepel?

IOV - InstagramWo Geschichten leben. Entdecke jetzt