Moonville

2.

Péntek lévén suli után hatalmas szabadság érzettel szabadultunk ki az utcára. És tudva, hogy csak pár óra választ el minket attól, hogy Moonville utcáin részegen járkáljunk ez nagyon jó volt. Igazából, ahogy hazaértem edzésről hirtelen az egész hét fáradalmait kihevertem és vártam, hogy végre tényleg a barátaimmal lóghassak.
Bella átjött hamarabb és együtt "csíptük ki magunkat" már amennyire nevezhetjük ezt annak.
  - Bella, szerinted ez milyen? - mutattam a hátnélküli zebramintás felsőmet a barátnőmnek.
  - Ez nagyon adja, ez legyen rajtad, az a hülye fekete cucc van úgy is rajtad mindig, meg amúgy is az sápaszt téged - jegyezte meg - és ez milyen? - mutatta a fehér szatén blúzát.
  - Nagyon nagyon jó, csak vegyél fel hozzá valamilyen ékszert, lehetőleg aranyat! - gondolkoztam el - és hajadat csatoljuk fel.
Igazából kb. ugyanúgy néztünk ki, mintha suliba mennénk csak más felső volt rajtunk meg egy kicsit több smink.
Leila természetesen még mindig azon vacillált, hogy mit vegyen fel. Ezt nem tudom, hogy annak volt-e köszönthető, hogy nem volt eddig túl sokszor így a belvárosban, vagy mert egy fiú hívta el, aki nem Peter, Sam vagy Ryan. Mivel velük évek óta jóban van. Hanem Tom, akivel nagyjából egy hónapja ismerik egymást. Tom egyébként Peter egyik haverja, és volt nálunk egy buli, ahova teljesen véletlenül keveredett, és húgommal nagyon könnyen megtalálták a közös hangot, azóta ők valahogy a csapatunk hatodik és hetedik tagját képzik. Fura, egy kicsit, de ez a húgom dolga, nem szeretnék beleszólni, mert tudom hogy azt utálja. Tehát elfogadom, hogy Tommal... "barátkoznak". Pont.
  - Leila, teljesen mindegy mit veszel fel, skinny bitch vagy, neked minden jól áll - rúzsozta a száját Bella miközben a húgom szemébe pillantott a tükrön keresztül.
  - Nem is igaz... Rohadtul semmi nem áll rajtam jól! - hisztizett a húgom.
  - Szerinted én miért vagyok mindig ilyen kurva jó nő? Mert magabiztos vagyok és mert egy skinny bitch vagyok. Na benned az egyik meg van, szóval jó esélyekkel indulsz a jó nők útján... Viszont a nővéred teljesen mindegy, hogy hogyan néz ki, mert legendás a segge a fiúk körében - fordult hátra a barátnőm.
  - Edzek meg eszek, ez a nagy titkom - adtam ki a féltve őrzött titkomat a fenekem formásságáról - bár Bella a te seggedről én többet hallok.
  - Olyan dologról, ami nem is létezik? Nehezen hiszem el - nevetett.
- Hülye- forgattam a szemem.

- Utálom ezt a helyet - fintorgott a húgom a Clutter Pub kicsiny, koszos sikátorában lépkedve - de csak este, nappal jó, akkor nincs ennyi seggarc errefelé...
- Hát... Ahol olcsó alkohol van, ott sok csóró alkesz is - vontam meg a vállamat - amúgy meg észre se veszed őket kettő "Fény" után - mondtam.
A Fény egyébként az legütősebb pia, amit valaha ittam. Egyszer megittam éhgyomorra kettőt és hát... ki lettem ütve rendesen...
Azon az októberi pénteken éppen végeztem az edzéssel, amikor izadtan pörgettem a teremben a telefonomat, majd egy értesítést olvasva mosolyogva ráztam a fejemet.
Richard, az akkori egyik legjobb haverom írt, hogy menjek a Clutterbe, mert Fény-akció lesz. Erre nem mondhattam nemet. Akkor már amúgy is tervben volt, hogy Lorennel kipróbáljuk, de ez akció volt a legmegfelelőbb pillanat.
Moonville kamaszai számára, a Fény több jelentéssel bírt, elsődlegesen pedig a vodkás, pálinkás, eperszörpös szóda felest jelentette, amit csak Rob, a kocsmáros tudott előállítani, úgy, hogy az tökéletes legyen. Voltak olyan szóbeszédek is, hogy csak Robnál szabad ilyen ínycsiklandó elixírt inni, mivel többen kipróbáltak házilag gyártani Fényt, amit inkább a pislákoló, majd teljesen kiégő neon fényekhez tudtak hasonlítani. Azaz többen a sürgősségin kötöttek ki, miután otthon csinálták meg a keveréket. Elvileg.
  Tehát a Lorennel egy-egy fröccs után úgy döntöttünk, hogy elkezdjük magunkba dönteni a Fényeket.
A következő emlékem az, hogy felébredek reggel.
  Illetve homályos foltokban meg van az, ahogy Peter mellett kóválygok haza, és hogy belehányok egy árokba... Meg az, ahogy anya és Peter beszélgetnek.
Ennyi. A fény nagy űrt hagyott a memóriámban sajnos.
- Nem hinném, hogy a legjobb ötlet egyből Fényt innom - jegyezte meg a húgom - Inkább macifröccsöt innék.

  - Hallo, meine Liebe! - köszönt a Leila Peternek, aki éppen a Clutter pultján állt és... a villanykörtéket csavargatta ki.
  - Jézusom, Peter mit művelsz? - nyíltak nagyra a szemeim.
  - Nagyon jó vagy! - röhögött Bella és előkapta a telefonját, hogy lencsevégre kapja Peter hülyeségét.
  - Megszerelem ezt a szart, Rob azt mondta nem jön a csávó, aki megszerelné - csavargatta tovább.
  - És te ehhez is nyilvánvalóan értesz - forgattam a szememet - És Rob is tudja hogy helyettesíted a szakembert?
- Nem igazán, meglepetésnek szánom.
  - Ahha, és mennyit ittál ma Peter? - kérdeztem nevetve.
  - Csak egy keveset - válaszolt majd kissé megbotlott és majdnem leesett a pultról. Majd ahogy lemászott a pultról és visszaállt normál helyzetébe belenézett a szemembe és rám mosolygott - De szerintem neked szükséged lenne pár piára, Sophie - vigyorgott, majd a pultoshoz fordult, aki eddig unottan nézte, ahogy egy ittas 16 éves a villanykörtéket csavargatja - 4 tequilát szeretnénk.
- El sem hiszem, Peter meghív minket - forgatta a szemét mosolyogva Leila.
- Juj! Dehogy csak kikértem a piákat, hogy ne kelljen külön-külön fizetni - szabadkozott Peter - szóval adjon mindenki 4 dollárt - nyújtotta a kezét.
- Hát ez kurva nagy - röhögött közben Bella - Pete, én imádlak.
- Cseszd meg - fújtatott a húgom.
- Ah, mit vártatok... - húztam el a számat.
Majd mindhárman morcosan a kezébe nyomtuk a pénzt, Peter pedig széles mosollyal nézett ránk.
- Miért jut eszembe most Peterrel a grincs? - kérdezte Leila cinikusan.
- Mert ő maga A GRINCS - világosítottam fel, közben a tequilánkat kitöltötte a pultos lány, és citromot és sót is adott mellé. Először én vettem a kezembe a sót - megnyaltam a kézfejemet és ráhintettem egy kis adagot, majd odaadtam Peternek aki egy kisebb hegynyi sót öntött a kezére.
- Te jó ég! Peter ez rohadt sok, adj valakinek belőle! Belehalsz, ha ennyit lenyalsz - néztem a kis fehér kupacra a kezén.
- Ez? Annyira nem vészes - rázta a fejét.
- Hát, te tudod Peter - röhögött Bella, miközben átvette Petertől a sószórót, végül Leila is meghintette a kezét.
- Na hát akkor, egészségetekre - emeltem fel a poharam, majd egy koccanás kíséretében összeérintettük a négy feleses poharat. Lenyaltam a sót a kezemről, majd undorodva beleittam az erős italba, utána pedig megettem az egy negyed citromot, annyira jólesett az égető pia után.
- Huh, ez jólesett - mondtam, közben visszatettem a tálcára a feleses poharat, benne a citromhéjjal.