Marvel Oneshots

🧫Bruce Banner *1*🧫

Csak én és Bruce maradtunk a toronyban. Mivel az én képességeimmel nem vagyunk tisztában Bruce pedig nem harcolhat civilek között a legutóbbi incidens után. Épp a szokásos edzésem csináltam amikor megszólalt a riasztó. Tudtam hogy zöld kód van. Hallottam is ahogy Hulk fölöttem zúz. Gyorsan felszaladtam hogy megkeressem. Meg is találtam lassan közelebb sétáltam.
- Nagyfiú kezd lemenni a nap – mondtam amikor felém fordult lassan a vonásai elgyengültek. Majd pár perc múlva Bruce állt előttem meztelenül villámgyorsan fordítottam hátat miközben valószínűleg paradicsomot megszégyenítően piros volt az arcom.
- Megfordulhatsz – szólt és bár póló még mindig nem volt rajta de őszintén ki bánta ezt.
-Min idegesítetted fel magad?
-Csak egy újabb sikertelen kutatás. Nem is értem miért vagyok itt- hajtotta le a fejét amikor is odamentem hozzá és megsimítottam az arcélét.
-Bruce azért vagy itt mert hatalmas ész vagy erről árulkodik a 7 doktori diplomád. És tudom hogy sikerrel fogsz járni mint mindig. Segítek ha szükséged van rá - mondtam neki mosolyogva.
- Köszönöm Aria. És azt is hogy lenyugtattad a másik fickót - ölelt át szorosan.
- Semmiség - viszonoztam. Igazából már az első pillanattól kezdve többet éreztem mint barátság de nem merem megmondani neki. Viszont nem tudtam megállni hogy ne kezdjek apró köröket rajzolni az ujjamal a hátára amit úgy tűnt nem bánt mert belehajtotta a fejét a nyakamba. Pár perc múlva én húzódtam el.
-  Most mennem kell. Még nincs is ebéd. - mondtam miközben Bruce pár lépést távolodott.
- Persze menj csak. Nem sokára megyek én is megtaníthatnál arra a fehércsokis kakaós kekszre - mondta mosolyogva.
- Akkor várlak szeretettel - mondtam kacsintva miközben kihátráltam a laborból.
Felmentem a konyhába összevágtam a zöldségeket es lebedobtam a vizbe a csirkeszárnnyal és fűszerekkel együtt. Majd előkészültem a sütihez. Mire mindent kimértem Bruce is megérkezett.
- Gyors voltál - mondtam miközben elővettem egy nagy edényt.
- Nem illik megvaratni a hölgyeket - felelte miközben maga felé húzta a kezem és egy apró csókot nyomott rá.
- Bruce mondanom kell valamit - szólaltam meg.
- Csak nyugodtan. Mi a baj? - kérdezte az arcomat fürkészve.
- Baj az nincs. Csak tudod én nem szeretnék a barátod lenni... - és itt félbeszakított azzal hogy hátat fordított és elsétált.
- Bruce a fene egye meg hallgass végig - mondtam kicsit indulatosan mire megfordult. Láttam hogy könnyek gyülekeznek a szemében.
- Tehát nem szeretnék a barátod lenni mert én többet szeretnék nem csak egy barát lenni - mondtam ki majd a végén lehajtottam a fejem.
- Istenem Aria kell neked minden mondatot félreérthetően kezdeni - mondta majd hozzám sétált felemelte a fejem és megcsókolt. Szorosan átölelte a derekam én pedig a nyakát.
- Hogy őszinte legyek nem hittem hogy romantikázni maradtok itthon - hallottuk meg Tony hangját mire Bruce mégjobban magához húzott.
- Gyerekek ne vicceljetek már pont a konyhában? - kérdezte Tony de Bruce még mindig csak velem foglalkozott. Majd lassan sikerült elválnunk.
- Na végre csak sikerült elszakadnotok a masik szájától - mondta Tony mellénk sétálva a többiek pedig csak néztek.
- Szeretlek Aria - suttogta csak nekem miközben még mindig ölelt.
- Én is szeretlek Bruce - mondtam miközben egy újabb csókot váltottunk.
- Azta mennyi ideig voltunk távol hogy így összemelegedtetek - kérdezte Nat mosolyogva.
- Na menjetek fürödni csürhe banda itt épp készül az ebéd - mondtam és mindenkit kihesegettem a konyhából.
- Csak ne az ebéd fölött romatikázzatok - hallottuk Tony hangját a távolból.
Ezután megtanítottam Bruce-nak hogy hogy kell csinálni a fehércsokis kakaós kekszet.