Jégkirály

Prológus

Charlotte óvatos léptekkel haladt a palota fele, első napja a királyi udvarban. Apja halála után a lány elhatározta, hogy besegít édesanyjának, ezért munkát kért a királyi palotában, amit meg is kapott.
Egy márciusi hűvösebb nap volt, épp hogy múlóban volt a tél. Vékonyka kabátját  kicsit összébb húzta, majd mély lélegzetet véve belépett a palota udvarába. Bár féltette anyját egyedül hagyni, tudta, hogy ez a helyes döntés.

"Álljon meg kisasszony!"-szólalt meg egy magas férfi páncélos felszerelésben. A lány megállt és mosolyogva vissza fordult. "Tilos a királyi palotába csak úgy mászkálni!"

A barna hajú lány felmutatott egy papírtekercset, ami állását bizonyította a palotába. Az őr közelebbről is megfigyelte a papírt, majd mikor biztosra vette, hogy eredeti, tovább engedte a lányt. Charlotte körbe pillantva észre vett egy 60 év körüli nőt maga fele kalimpálva. A feltűnő mozdulatra reagálva oda sétált az idős nőhöz.

"Miss Charlotte, erre fáradjon"-mosolygott rá, majd meg sem várva a lány válaszát előre vezette az úton. Séta közben a lány ámulva figyelte a nyüzsgést körülötte. Minden sokkal másabb volt, mint szülő falujában. Szemei ragyogva követték a cselekményeket. Tudta, hogy a palota körül folyton munka van, de sose gondolta volna, hogy ekkora a felhajtás. Igaza is volt, hisz nem mindig van ekkora nyüzsgés.

"A király ellátogat a faluba."-pillantott hátra az ősz hajú néni, ez a mondat megmagyarázta, a már feltűnően nagy nyüzsgést.

Pár perc séta után ismét megszólalt az idegen.

"Először a szobád mutatom meg."-az ősz hajú nő, össze kulcsolva kezeit állt meg a palota bejárata előtt.

"A palotában fogok lakni?"-szólalt meg először Charlotte mióta ott van. Hangját döbbenet járta át. A nő, a kérdésen elmosolyodott és egy aprót bólintott válaszként.

A nő elvezette a fiatal hőlgyet a szobájába, utánna gyorsan körbevezette a palotában, majd kiosztotta a másnapra való feladatát.

A nap végén Charlotte fáradta huppant le az ágyra majd utca ruhástól elnyomta az álom.