-Anya! Meséld el megint az angyal történetét!
-De hisz már ezerszer hallottad- kuncogtam
-Kérlek!
-Ám legyen. Hogy is hívták az angyalt? Már nem is emlékszem
-Kuroo! És a testvére Yaku! A Lány, akibe beleszeret pedig Kenma! Kenma férje pedig Hinata!
-Már emlékszem
-Akkor mesélj!
-Réges régen egy angyal zuhant a földre. A neve Kuroo volt és ez volt az első, hogy a földön járt így nem igazán tudta mit is csinál
Sétálni kezdett az utcákon valami segítséget keresvén mikor valaki nekiment
-Sajnál...- kért volna bocsánatot, de amint a lány szemébe nézett a szava is elállt
-Sajnálom, nem akartam neked menni- hajolt meg a lány egy kicsit
-Én... én nem figyeltem...
-Huh! A karod!
-Esetleg tudsz egy helyet, ahol meggyógyítanak?
-Gyere velem, majd én rendbe hozom a karod- fogta meg az angyal másik kezét és indult el vele lassan
Kuroo egyre jobban érezte ahogy a lány elragadja szívét pedig nem is tud róla
A lány egy házba vezette őt és ellátta sebét
-A nevedet sem tudom
-Kenma. Koz... Hinata Kenma- mondta a lány majd sóhajtott egyet és a kezére nézett, amin egy gyűrű díszelgett- És téged?
-A nevem Kuroo
-Örvendek a találkozásnak- mosolygott a lány és csak ennyi kellett ahhoz, hogy Kuroo szíve teljesen a lány rabja legyen
Kuroo egyszerre úgy érezte minden, amit akar itt van előtte de az, amit akar az másé
A lány menni készült mire Kuroo gondolkodás nélkül a lány mögé sétált és arcát felé fordítva megcsókolta szerelmét
A lány ellökte őt magától és száját fogta de Kuroo nem tudott mást csinálni csak lányan mosolyogni
A lány a földet kezdte nézni majd elrohant
Kuroo könnyezni kezdett és teljesen összetörve érezte magát
-Ha az kell, hogy feladjam a szárnyaim akár azt is megteszem
Kenma elment vőlegényéhez, aki megmutatta neki a menyasszonyi ruhát, amit majd viselni fog néhány nap múlva és Kenma tényleg szépnek találta a ruhát, de nem volt képes másra gondolni csak arra a csókra mi lassan melengette szívét
A napok gyorsan teltek és eljött az esküvő napja
Kenma elsétált a kertbe, ahol egy különös férfit vett észre
Lefagyott ahogy a férfi ránézett és ismét elkapta őt egy érzés
A férfi kezét nyújtotta és Kenma hezitálás nélkül elfogadta azt
Nem ismerte a férfit de elfogta az a melengető bizyergező érzés, amit a csóknál érzett
Megszöktek együtt és boldogok voltak és szabadok
Egy szerelemmel teli éjszakát töltöttek együtt és másnap a férfi megkérte Kenma kezét egy virág gyűrűvel
Kenma boldog volt a férfi mellett még ha nem is ismerte őt annyira
Heteket töltöttek el együtt boldogan és úgy érezték senki nem áll boldogságuk útjába
Ám volt valaki, aki nagyon nem örült ennek
Kuroonak ugyanis van egy fiatalabb testvére Yaku aki a lány miatt vesztette el fivérét és ezért leszállt a földre, hogy bosszút álljon
Volt egy fegyvere és dühtől lángoló szemekkel nézte a lányt, aki elvette testvérét tőle
Célzott és lőtt
A lány a fegyver hallatára megfordult és a lövedék a szívét találta el
Mikor a férfi ezt meglátta teljesen összetört és könnyezve vette karjaiba szerelmét
-Ha kell életem adom azért, hogy te tovább élj! Isten! Sajnálom bűneimet! Kérlek! Hagyd, hogy ő éljen!- mondta könnyezve mire érezte hogy visszaváltozik angyal formájába de nincsenek meg a szárnyai
-Kuroo?- csodálkozott Kenma rémülten és bekönnyezve
-Élj boldogan. Szeretlek- mondta utolsó szavait aztán eltűnt és csak egy vörös tollat hagyott maga után
Kenma zokogva kezdett kiabálni mert elvesztette szerelmét
Meg akarta magát ölni de egy angyal nem engedte neki
-Kenma! A gyermekét hordod! Ezt ő nem akarná!
-Yaku nekem ez nem megy! Nélküle nem megy!
-De igen, menni fog. Én leszek az őrangyalotok. A testvérem életét adta érted pedig nem tudta, hogy gyermekét hordod. Ha ezt tette akkor ígérem halálotok napjáig vigyázom rátok
És az angyal mai napig vigyáz Kenmára és gyermekére
-Mikor fogod elmondani neki?
-Majd, ha elég idős lesz hozzá
-7 éves! Ennél tovább hova kell még öregednie?!
-Jó éjt Yaku- hagytam el kislányom szobáját
A nyakláncomon lévő vörös tollnak adtam egy csókot és könnyek csordultak végig arcomon ahogy éreztem magamon ölelését
/A dal alapján íródott ami az elején vagy hol van/
