°Egy kis rablás gyilkossággal°

•Prológus 2.0

2019.06.13.
Már megint futok mint egy eszeveszett. Nem tudom merre tartsak. Egy fél éve annyira könnyen ment minden. Semmi bajom sem volt. Tök jól elvoltam magamban. Néha csórtam innen-onnan kaját, ruhát meg ilyen alapvető tisztálkodási szereket. Képzeljétek, mestere lettem azoknak a kis bigyóknak a leszedésében amik a ruhákon vannak. Kurva jó, ugye? Én is úgy gondoltam!

Most 2019 június közepe van, és egyre nehezebb ezt az életmódot folytatnom. A normálisnak mondható munkahelyemre jelen pillanatban nem bírok menni dolgozni, mivel szünetet kaptunk nyárra a nagy főnöktől. Mindegy is. A lényeg az, hogy nem tudok mit csinálni. Főleg úgy, hogy még jobban rám tapadt a KHÜ. Azaz a Kaliforniai Hírszerző Ügynökség. Szépen hangzik, mi? Kicsit olyan, mint egy szerkesztőség neve, de ez csak látszat. 

Lényeg az, hogy futok. Hogy kik elől? Az neked még kérdés marad. Hogy mikor fogod megtudni? Nemsokára. Maradjunk annyiban, hogy menekülök 7 fiú elöl.