2. Gólyatábor (második rész)

249 4 2
                                    

valaki megragadta a kezemet, így megakadályozva az esést. Megfordultam, és akkor...

..és akkor egy fiúval találtam szemben magam. Úgy kábé 1.85 magas, sötétbarna hajú, mélykék szemű fiúval. Fehér póló volt rajta, farmerrel és deszkás cipővel. Bőre le volt barnulva.
Abban a pillanatban megremegett a térdem, és egyszerűen muszáj volt valamiért a cipőmet néznem, különben valószínűleg elájultam volna.
Egymással szemben álltunk, és egyikünk sem szólalt meg.
-Jól vagy?- kérdezte kedvesen, miközben próbált szemkontaktust kialakítani velem, ami eléggé nehéz volt mivel a földet bámultam.
-Ehm, igen- tűrtem egy hajtincset a fülem mögé. -Köszi hogy elkaptál- néztem rá nagy nehezen. Khm. Rossz ötlet volt. Ahogy a szemébe néztem, megint megremegett a térdem, és azon voltam hogy ne essek össze.
-Nincs mit- mosolygott, és beleivott a dobozos kólába, amit az egyik kezében tartott, a másikkal pedig akkor vette fel a deszkáját, amit leejtett amikor elkapott. A hátán egy gitár alakú táska volt, gondolom abba lehetett a gitárja. Lazán megrántotta a vállán, és oda ment a többiekhez. Ahogy elhaladt mellettem, megcsapta az orromat az illata. Na jó, Reni, mostmár kapd össze magad.
Ekkor vettem észre, hogy még mindig ott álltam ahol az imént kapott el a srác. Felkaptam a földről a táskámat, és én is odamentem a többiekhez.
-Sziasztok- intéztem úgy általánosan.
-Szijjaaaaaa- ugrott oda egy sötét barna, hullámos hajú, szemüveges lány. Sárga pólót, farmert és rózsaszín cipőt viselt, és a haja egy napraforgós (?) csattal volt hátra csatolva.
-Szia..?- mondtam kicsit meglepődve, mert a lány megölelt (?) és úgy tűnt, nem nagyon akar elengedni.
-Uuuu, én Virág vagyok- engedett el végre ezek szerint Virág.-Téged hogy hívnak?- pislogott nagyokat.
-Reni. Rentai Reni- válaszoltam.
-Uuu de szép neved van! Nekem volt egy Reni nevű barátnőm általánosban. UUUU leszünk barik????- nézett rám csillogó szemekkel.
-Ööö, persze, ha szeretnéd- turtam bele a hajamba tanácstalanul, és kérdön néztem körbe a társaságban. Időközben megérkezett egy másik lány, és még négy srác.
-Helló, Zsolti vagyok- mondta egy kigyúrt srác.
-Dave- mondta egy másik srác. Neki a füléből éppen egy fülhallgató lógott ki, úgyhogy nem is zavartam tovább.
-Cortez- mondta a srác aki az előbb "mentett" meg. Hű. Cortez. De jó név.
-Spanyol vagy?- néztem rá kérdőn, a nevére utalva.
-Nem, amúgy Ádám lennék, de a haveroknak meg úgy mindenkinek Cortez, szóval ja. Ez egy ilyen dolog- vonta meg a vállát.
-Értem- raktároztam el az infót. Helyes srác, spanyol becenévvel, menő deszkámat és gitárral. Ez már csak népszerű fiú lehet. Remélem nem beképzelt.

Jaj Reni, miért gondolkodsz ilyeneken????

-Szatmáry Kinga vagyok- lépett oda hozzám a másik lány, és kezet nyújtva, összehúzott szemmel nézett rám. Öhm, oké.
-Szia, Reni vagyok- fogtam vele kezet (?) .
-Reni. Tudd meg, hogy nekem volt a legjobb felvételim. Maximum ponttal kerültem be- húzta ki magát.
-Ehm, nekem is. Mármint. Én is a maximum ponttal kerültem be. - néztem rá furán.
-Hah! Képtelenség. Osztályfőnök úr! - ment oda Kinga az ofőhöz. Hát, mondhatni picit paranoiás.
Miután mindenki megérkezett, rájöttem, hogy tizenkét főből csak hárman vagyunk lányok. Szuper. Az osztály kilenc srácbol és három lányból állt: Cortez, Ricsi (Cortez legjobb haverja), Zsolt, Dávid, Andris, Robi, Gábor, Jacques, Macu (Matsuda Okitsuku, de mindenki csak Macunak hívja), Én, Kinga és Virág. Már tetszett az osztály.
Amikor mindenki megjött, az ofő felparancsolt minket a buszra, mondván, ha nem indulunk hamar, akkor annál kevesebb idő marad majd az ott tartózkodásra.
A buszon Virág mellé ültem, egy kettes helyen, míg Kinga a mellettünk levő kettes helyen foglalt helyet, és a mellette levő ülésre kipakolgatta a dolgait, tisztán jelezve, hogy oda nem ülhet senki. Ő a laptopján pötyögött valamit, mi Virággal beszélgettünk, a fiú társaság hátra ült, csak Gábor és Jacques ült előre a tanárral, ők együtt barchobáztak.
Út közben Virágról sok dolgot tudtam meg, például azt, hogy van egy kistesója, Beni, és hogy a szülei elváltak, már mióta kis baba volt, úgyhogy nem ismeri az apukáját, szeret rajzolni, és a régi sulijában mindenki csúfolta az emo stílusa miatt, ezért változtatta meg.
Érdeklődve hallgattam Virágot, miközben próbáltam nem figyelni arra, hogy mögöttünk Andris és Robi papír galacsinokat dobáltak ránk. Egy a hajamba esett. Remélem nem volt nyálas. Pfuj.
Amúgy az út jól telt, félúton összeültünk egy négyes helyre Cortezzel és Ricsivel, és úgy beszélgettünk. Cortez nem sokat beszélt, inkább csak hallgatott, miközben a telefonját nyomkodta, és a füléből fülhallgató lógott ki. Ebből következtettem arra, hogy semmit sem hall abból amit mondunk. Mindegy.
Már majdnem odaértünk, amikor Andris kitalálta, hogy vécére kell mennie. Erre az ofő próbálta győzködni, hogy tartsa egy kicsit, de Andris nem, neki márpedig pisilni kellett. Ezért aztán az ofő szólt a sofőrnek (igen, ilyen VIPek vagyunk XD) hogy álljon meg a következő benzinkútnál.
-Gyerekek, aki szeretne, bejöhet velünk, aki itt akar maradni, az nyugodtan tegye. Csak rendesen viselkedjetek!- nézett végig rajtunk az ofő, és lelépett a buszról. Úgy döntöttem, megnézem, hátha látok valami érdekeset a boltban, úgyhogy mentem én is. Velem jött Virág, Kinga (neki mosdóba kellett mennie, nem nézelődni jött), Ricsi, Zsolti (ő valami protein szeletet keresett), Andris, Robi, Macu, Dave (a telefonját tölteni jött, mivel konkrétan egész úton azon lógott), Jacques és Gábor. Cortez inkább a buszon maradt, szerintem ő észre sem vette, hogy megálltunk, valamit nagyon pötyögött e telefonján. Csalódottan néztem rá, de nem sokáig, mert Kinga konkrétan lelökött a buszról. Hát, jó.

Miután ki jöttünk a boltból és mindenki elintézte a dolgát, tovább mentünk. Fél óra múlva oda is értünk. Veszprémben szálltunk meg egy diákszállóban. Nagyon aranyos hely volt, egy nagy zöld rész tele faházakkal, és közepén pedig egy nagy medence. Olyan tíz méterre arrébb pedig egy saját strand rész, természetesen a Balaton parton. A nap szépen sütött, és dög meleg volt, úgyhogy mindannyian egyetért ettünk abban, hogy lepakolunk és húzunk a medencéhez. Az ofő figyelmeztetett minket, hogy este hatra legyünk indulásra készen, mert megyünk egy halevő étterembe enni.
-A lányok természetesen mindannyian egy házban lesznek, a fiúk pedig oszlódjanak fel három fő per házra. Én a saját házamban leszek, ha valamire szükségetek van, akkor hívjatok nyugodtan. Jó szórakozást! -csapta össze a tenyerét, és miután kiosztotta a házak kulcsait, utunkra engedett minket.
-Ohh yeaahhhh- hörgött Robi, és Andrissal együtt elrohantak a saját házukhoz.
-És én?- nézett utánuk Macu, aki ezek szerint kénytelen volt velük menni, és nagyot sóhajtva utánuk indult.
-Látod, milyen szomorú sorsod lett- mosolygott kárörvendően Dave.
-Menj a francba-húzta össze a szemét Macu, és ott hagyott minket, mint aki bosszút forral.
-Kinga, jössz? - kérdeztem tőle, mert mi Virággal már a házhoz indultunk, Kinga viszont  leguggolva kötötte a cipőfűzőjét.
-Renáta, látási problémákkal küzdesz?  Nem látod,  hogy éppen kötöm a cipőfűzőmet??- rivallt rám, és behozva a lemaradását, velünk gyalogolt tovább.
-Nyugi, csak egy kérdés volt- forgattam a szemem.
-Hát akkor jobb, ha csendben maradsz- nézett rám szúrósan Kinga, és meghúzta a copfját.
-Ehm izé, valaki kinyitná a házat?- nézett ránk tanácstalanul Virág, mert időközben nem vettük észre, hogy odaértünk a házhoz, és egyikünk sem nyitotta ki.
Észbe kapva vettem ki a zsebemből a fém kulcsot, amin egy nagy négyes volt (a négyes ház volt a miénk), és elfordítva a zárban, be nyitottam a házba.
Gyönyörű volt, a klasszikus diákház, négy ággyal, egyik oldalon volt kettő, másik oldalon a többi kettő, egymással szemben. Tiszta volt és rendezett, virágos ágyhuzattal, ami passzolt a függönyhöz. A szoba végén egy ajtó volt látható, egy nagy szekrénnyel mellette, gondoltam, az lehet a fürdőszoba. A plafonon egy tetőablak volt, amin keresztül a napsugarak bevilágították az egész szobát, és meglátszottak a porszemcsék, ahogyan ide oda szállingóznak a levegőben.
-Na, akkor én lefoglalom ezt az ágyat- dobtam le a táskámat a baloldali legelsőre. Virág a mellettem levő ágyra ment, Kinga pedig értelemszerűen a velem szembe lévőre. Benyitottam a fürdőszobába, és bólintottam. Tiszta, rendezett, nem volt büdös, és még törülközők is voltak kikészítve. Remek.
Visszamentem a bőröndömhöz és kipakoltam a ruháimat, avval a céllal hogy bepakolom őket a szekrénybe, mivelhogy egy hétig leszünk ott. Útközben megakadt a tekintetem a bikinimen, és eszembe jutott hogy éppen a medencéhez készülnénk. Felkaptam a fürdőruhámat, a többi ruhát belöktem a szekrénybe az én polcomra, és bementem a fürdőszobába átöltözni.
-Megyek átveszem a fürdőruhát- szóltam a lányoknak, mire Virág bólintott, Kinga pedig rám se nézett. Na, látom, jóban leszünk.

*iró*

igen tudom nem volt rész egy ideig, de most itt van és jó hosszú lett :)

pusziiii

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: May 23, 2021 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Szjg ff | Mi lenne ha... avagy szjg másképp Donde viven las historias. Descúbrelo ahora