Nyár a Napsugár tanyán

2.fejezet

Amikor leültem az asztalhoz, mindenki rámszegezte a tekintetét. Nagyon izgultam. Aztán egy lány hozzám szólt.
-Szia! Hogy hívnak?-mondta barátságos hangon.
- Szia! Engem Lénának hívnak! És téged?-válaszoltam félénk hangon.
- Engem Lucának hívnak.- válaszolta Luca. Nagyon szimpatikus lány. Reggeli után kimentünk a legelőre ahol rengeteg ló volt. Mind vidáman legelték a friss, zamatos füvet. Ott volt Napsugár is.
- Oda mehetek Napsugárhoz?-kérdeztem Robit.
- Hát persze, menj csak nyugodtan.- válaszolt a táborvezetőnk. Óvatos léptekkel, odasétáltam Napsugárhoz. Napsugár békésen rám nézett, én pedig a feje felé emeltem a kezem, hogy megsimogassam. Napsugár a kezembe nyomta az orrát. Ekkor egy női hang szólalt meg. -Gyerekek irány befelé a házba. Az ebédlőben találkozunk.
- Ő meg ki volt?- kérdezte tőlem Luca, aki most futott oda hozzám.
- Nem tudom. De mindenesetre tegyük azt amit mondott.- mondtam Lucának. Így elindultunk a házba, az ebédlő felé. Mire odaértünk már mindenki ott volt. Leültünk az ebédlő asztalhoz és az asztal elé állt Robi és ez a titokzatos női alak.
A nő ekkor megszólalt:
- Kedves gyerekek. Én Edina vagyok, a tanya vezetőjének felesége. Egy éve Lajos a tanya vezetője elhunyt. - ekkor Edina hangja egy kicsit elcsuklott, de aztán folytatta beszédét-, a mai napon fogjuk kiosztani köztetek a lovakat, akik a tábor ideje alatt a ti tulajdonaitok lesznek. Kezdjük is a kiosztást. Balogh Luca a te lovad, szellő lesz, Nagy Hanna a te lovad Villám lesz...Edina felsorolt már mindenkit csak én maradtam.
- És végül Sárközi Léna a te lovad Napsugár lesz. Amikor meghallottam hogy az én lovam Napsugár lesz, akkor olyan boldog voltam, mint még soha életemben.

Sziasztok! Bocsi hogy mostanában nem írtam, de a suli miatt nem nagyon tudtam. Most hogy végre szünet van, így sokkal többet fogok írni.😘 Addig is nyugodtan kommenteljetek, hogy eddig milyen a könyv.😘