𝐜𝐨𝐧𝐝𝐨𝐦𝐬.| han jisung

[0.4]

Te is utálod az ébresztőd hangját? De most komolyan én már nem bírom. Szombat reggel volt és enyém volt a reggeli műszak. Szerettem volna azt mondani, hogy utálom, de még mindig jobb volt, mint az éjszakai.

Álmosan felkeltem és elvonszoltam magam a fürdőig. Az, hogy tegnap 1-ig fent voltam biztos nem tett valami jót. Miután sikeresen lezuhanyoztam felvettem egy hozzám illő ruhát, de nem voltam benne túl aranyos, ha engem kérdezel. Úgy értem kit is akarnék lenyűgözni vele? A fiúk az utolsók ezen a listámon. Megforgattam a szemem majd láttam a telefonomon, hogy már csak 10 percem van odaérni a kisboltba. Gyorsan megfésültem a hajam majd felkaptam egy müzli szeletet az asztalról.

Egészen a boltig rohantam, hiszen nem akartam, hogy a főnök ismét megszolja azt, hogy késtem. Hátra mentem és elkezdtem kicsomagolni pár chips-es, cukros dobozt. Komolyan találnom kell egy jobb állást.

Ahogyan gyűltek a dobozok, egymásra pakoltam őket és úgy próbáltam kivinni. Egy kicsit bénáztam vele, hiszen nem láttam semmit, mert vagy 5 dobozt raktam egymásra. Ahogyan a szemetes fele mentem nekimentem valakinek így a doboztorony leomlott.

-Aucsh -hallottam meg a másik oldalról.

Felnéztem és azonnal megforgattam a szemem. Az óvszeres srác volt az. Istenemre mondom, hogy akárhányszor látom, egyre jobban érzem, hogy migrént fogok kapni.

Inkább csak figyelmen kívül hagytam és elkezdtem a dobozokat visszapakolni, hogy végre már el tudjam vinni.

-Hé, megint te, mit csinálsz itt? -elkezdett követni.

-Itt dolgozom te zseni.- válaszoltam vissza egyszerűen, hisz nem akartam beszélgetésbe keveredni vele.

A szemei tágra nyíltak a ráismeréstől. -Oh, igazad van. -válaszolta.

Majd ezt megunva visszamentem pakolászni, ahova szintén követett. Ahogyan pakolgattam a dolgokat éreztem a szemeit a hátamon, amit már muszáj volt szóvá tennem.

-Segíthetek valamiben neked?

-Nem, csak unatkozom. -mosolyodott el.

Erre csak megforgattam a szemem, hiszen nem akartam rákiabálni az utcán.

-Igazából most, hogy belegondolok, szeretnék pár nasit.- mosolyodott el, felmérve azt, hogy mennyire is vagyok türelmes vele.

Felemeltem a kezem, hiszen annyira szerettem volna letörölni azt a mosolyt az arcáról. Ez a srác nagyon jól tudja, hogy lehet engem felidegesíteni. Inkább megfordultam és a pultig meg sem álltam. Elvettem a kezéből azt a pár zacskó édességet, amit választott majd beleraktam egy vékony szürke szatyorba.

-$5.40,-motyogtam.

Ismét egy mosoly csúszott az arcára mielőtt zsebébe nyúlt volna. Miután visszaadtam a visszajárót, gúnyosan csak annyit mondtam, hogy,

-A soha viszont nem látása.

-Nem ígérem, - nevetett és integetett nekem vissza az ajtóból.

Megfordult a fejemben, hogy nekidobom a cipőmet, de helyette csak mutattam neki, hogy menjen, mielőtt odamegyek és megverem. Ő erre csak elmosolyodott és egy szó nélkül kilépett az épületből.

Én egyszer komolyan meg fogom verni.

________
🤍