Szjg - ha Corteznek lenne egy húga

Szeptember 10.Hétfő 1.

Éppen az igazak álmát aludtam, amikor valaki, elkezdte rázni nagyon erősen a vállam.
-HANNAH!
- Hagyjál békén. Alszooook. - fordultam el a fal felé, mert még nagyon álmos voltam az időeltolódás miatt.
- Mindjárt indulni kell. El fogsz késni. - hallottam C hangját, mire komótosan felültem.
-Oké, oké. Mindjárt készülök.
-10 perced van, vagy elmegyek nélküled.
-Oksii- indultam meg lefelé.
Persze jó gyerek lévén, reggeliztem is. Megittam egy kólát.
És gyorsan felmentés öltözni.
Egy fehér farmert, és egy fehér toppot (remélem tetszik)

Miután feldobtam egy laza sminket lementem

Felvettem a táskámat és a cipőm, és már úton voltam a Szent Johanna Alapítványi Gimnáziumba

A suli közel volt ezért 5 perc alatt ott voltam. Megláttam C-t és megálltam mellette.

-Sziasztok!- köszöntem általánosságban
-Szia! - köszönt vissza mindenki aki ott volt.
-Van nálad egy kóla? - kérdezte random C
-Persze, tessék.-vettem ki egyet a táskámból.
-Ti ismeritek egymást? - kérdezte egy srác
-Aha. Ő itt a húgom Hannah.- mondta ki egyszerűen C. Ekkor intettem egyet egy köszönés féle képen.
-Én Ricsi vagyok. - mutatkozott be az egyikük. Mire a többiek is feleszméltek a sokkból, elkeztek beszélni hozzám
-Én Zsolti - mondta egy kigyúrtabb fiú (szerk.: tudom hogy ekkor még nem edzett de most ez egy kis változás lesz, úgy mint sok más is ebben a könyvben) , aki éppen evett egy chipset
-Dave - folytatta a mellette álló srác, aki éppen hogy felnézett a telefonjából
Miután úgymond letudtuk a bemutatkozás részét, megkérdeztem őket, hogy milyen órával kezdünk, de erre a kérdésre csak néhány vállvonogatás kaptam.
-Fizika.-mondta egy lány hang mögülem, mire megfordultam.
-Reni vagyok- mondta ki segítség képen.
-Hannah - mutatkoztam be neki én is.
-Látom már megismerted a fiúkat.- cseverészett a kedvesnek tűnő lány.
-Igen. Bár Cortezt már ismertem. - utaltam arra, hogy a bátyám
-Hogy hogy?- kérdezte zavarodottan, és látszott rajta, hogy attól tart, hogy a barátnője vagyok. Valószínűleg tetszik neki C 😊
-C a bátyám.- mondtam ki, mire láthatóan megkönnyebbült.
-Gyere velem, és akkor körbevezetlek a suliban.
-Oksi- indultam meg vele az épület felé
Az iskola bejáratához érve egy üvöltöző nővel találtam szembe magam, aki persze rögtön észrevett magának.
-És megérkezett a másik Anti-Kelemen is.- lépett oda hozzám, gúnyos mosollyal.
Eléggé furcsálltam azt, hogy egy vad idegen nő, aki most lát először, az be tud azonosítani, de Reni odasúgta nekem, hogy ne lepődnék meg, mert ő mindent tud.
-Jó napot - köszöntem egy félénk kedves mosollyal az arcomon.
-Menjél fel a termetekbe, és melegen ajánlom, azt hogy olvasd el a házirendet, mert nem szeretném azt hogy annyi baj legyen veled, mint a bátyáddal.
Miközben Reni áthúzott a bámuló diákok között, és próbáltam feldolgozni a most történteket, több kevesebb sikerrel.
- Gyere!- húzott fel egy terem felé, viszont a terem ajtaja valamiért nem nyílt ki.
-Nyissátok ki lécci - kezdett el könyörögni Reni sikertelenül, mire elegem lett.
-Ha nem nyitjátok ki az ajtót akkor betöröm! - mondtam határozott hangon, tudva hogy ez hatni fog. És 10 másodperc múlva, már nyílt is az ajtó.
Éppen ekkor jöttek fel a fiúk is, és elismerően konstatálták, hogy mi tényleg egy családból származunk.
Amikor mind bementünk, szembe találtam magamat mindenki mással az osztályból.
Persze mindenki valahogyan bemutatkozott
-Halii- köszönt megbabonázva 2 idiótának kinéző, gamer gyerek.
-Szia- motyogott oda nekem valamit egy szomorúnak látszó emó
-Bonjour- köszönt nekem egy másik srác
-Szia- köszönt a mellette ülő fiú is. Szerintem ők a csendesebb, jó tanuló kategóriába tartoztak.
-Jó Reggelt!  Szatmáry Kinga- nyújtotta a kezét méregetve egy másik lány is mellettem. Fura volt, de közben vicces is volt az, hogy milyen komolyan vette magát. De azért valamit mégis tanultam a szüleimtől, ezért megráztam a kezét.
-Sziasztok! Hannah vagyok. - köszöntem, és hátra mentem egy padhoz ami éppen Reni mögött volt.
Valamiért ez C-nek ez nem tetszett (nem is tudom miért😁), és dühösen nézett rám.
-Ez az én helyem!- mondta idegesen C
-Most ár az enyém - álltam bele a harcba.
Ekkor már tudta, hogy én nem tágítok egy könnyen. -mégis csak testvérek vagyunk.
Ekkor mindenki meglepetésére felemelt a derekamnál fogva és vinni kezdett.
Persze én nem adtam könnyen magam és rúgtam és kapálóztam, de sajnos C mindig erősebb és nagyobb volt nálam. Mint ahogy mondjuk az elvárható. 
C odasétált egy üres padhoz és lerakott rá engem mint egy zsák krumplit.
-Itt maradsz - szólt hozzám úgy mint egy kutyához, mire erősen bele rúgtam a lábába.
Erre ő pedig elegánsan kiröhögött. Ez nem volt fair.
De ezen nem volt sok időm gondolkozni, mivel bejött egy tanár.
Persze ezzel nem nagyon törődött mindenki.
Miután bemutatkoztam (megint), beraktam az airpods-omat és zenét hallgattam óra végéig.
Ahogy láttam C is hasonlóan tett, de mit is vártunk volna más, rokonok vagyunk. Ha valami nem érdekel minket, akkor be dugjuk a fülünket, és zenét hallgatunk. Vagyis a tanórák nagy része alatt
Közben jött még egy srác, de igazán hidegen hagytuk egymás jelenlétét, mert nagyon nem volt szimpi.
Óra végén újra fejetlenség lett, mert elvileg a következő órán ( irodalom) dolgozatot írunk.
Ki olyan idióta, aki már a második héten dogát irat??
Hát erre a kérdésemre szünet után választ is kaptam.
-Új diák feláll és bemutatkozik, közben a többiek csendben olvassák a szöveggyűjteményüket- mondta a tanár éles hangon. Nem hinném hogy ő lesz a kedvenc tanárom, de nem szeretnék ítélkezni előre
-A nevem Hannah- kezdtem bele, de rögtön félbe szakított.
- Teljes neved?
-Antai-Kelemen Hannah - feleltem
-Oh. Szóval még egy Antai-Kelemen gyerek.-mire nem tudtam mit reagálni. Van egy olyan érzésem hogy nem C a kedvenc diákja.
-Folytasd kérlek.
-Most költöztem ide. Cortez pedig a bátyám.-mondtam tovább
-Hol laktál ez előtt?- érdeklődött?
- Most Ausztráliából jöttem, mert 1 hónapra kimentem oda, de amúgy Amerikában voltam az előtt.-persze kihagytam azt, hogy azelőtt a világ minden táján am laktam már a szüleim miatt. Körülbelül úgy volt, hogyha meguntam őket, akkor elmentem egy barátomhoz és velük laktam pár hónapot. Így aztán nagyon sok nyelvet beszélek egy minimális szinten.
-Ennyi elég. Köszönöm- ülhettem le végre
Persze nekem nem kellett dolgozatot írni, de addig olvasnom kellett volna a kötelező olvasmányt. Persze nem ez történt.