The Perfect Storm (Fred Weasley)

11. Weasley Varázsvicc vállalat

Az első dolog amit Harlow meglátott másnap Fred volt. A mellkasa békésen emelkedett és süllyedt, ajkai kissé szétváltak. Egyszerűen tökéletes volt.

És ő ott feküdt..meztelenül Fred Weasley mellett...megint.

Szív- Józanész
1-0

Óvatosan megmozdult az ágyban, igyekezve nem felébreszteni Fred-et, azonban mikor lágyan elvette a fiú kezét a derekáról, Fred megébredt.

-Ugye nem szökni készülsz?- Fred reggeli reszelős hangján szólt, amitől Harlow gyomrában a pillangók vadul csapkodni kezdtek. A fiú szeme még mindig csukva volt és egy mosoly jelent meg az ajkán.

-Hát, így már nem.- Harlow is elmosolyodott, mire Fred kinyitotta a szemét. -Jó reggelt, Freddie.

-Jó reggelt, Harls.- Fred visszatette a kezét a lány derekára és szorosan magához húzta. Harlow megölelte a fiút és közben szorosan összeszorította a szemét. Szíve szerint megállítaná így az időt.

-Ennyit az egyezségünkről.-dünnyögte a fiú mellkasának.

-Hát, hivatalosan még nem vagyok a főnököd.-Fred kezeit lassan elkezdte lefelé vezetni a lány gerincének a vonalán. Harlow egész testét ellepte a libabőr. Fred keze elérte a fenekét és erőteljesen belemarkolt.

-Freddie!-Harlow próbált mérgesnek hangzani, de valójában baromira beindította már csak ezzel a kis semmi mozdulattal. -Ha, most nem álljuk meg, akkor soha az életben.

Fred felnyögött és elvette kezét a lány fenekéről.

-És akkor mi a terv?-kérdezte felvonva a szemöldökét.-Hozzád sem érhetek?

-Nem ezt mondtam. Csak tudod, így barátilag.- Harlow belenézett Fred mézbarna szemeibe. A fiú ajkán pimasz vigyor jelent meg.

-Szóval..foghatom a kezed?-kérdezte a fiú miközben ujjaival végig cirógatta a lány alkarját. Harlow torkán akadt a lélegzete és libabőr jelent meg Fred minden érintése nyomán. Ekkor ujjait a karjáról áthozta az oldalára. Lágyan végig vezette ujjait a lány törzsén egészen le a köldökéig. Közben végig figyelte Harlow reakcióját. A mellkasa egyre szaporábban emelkedett és süllyedt. Fred pontosan olyan reakciót kapott amit várt.

-Komolyan azt szeretnéd, hogy ne érintselek meg?- kérdezte Harlow fülébe suttogva a szavakat. Az ujja ekkorra már a lány csípő csontjának vonalán táncolt, vészesen közelítve a legérzékenyebb pontjához.
Harlow szemei lecsukódtak. Érezte az egyre növekvő nedvességet a fiú minden érintése nyomán.

-Fred...-suttogta Harlow kétségbeesetten. Mi a francért nem tud nemet mondani.

-Szeretnéd, hogy abbahagyjam?-kérdezte továbbra is a fülébe suttogva a szavakat. Az ujja elérte Harlow szeméremdombját és lágy, fájdalmasan lassú köröket rajzolt rá.

Picsába. Fred Weasley pontosan tudja, hogy mit csinál.

Harlow összeszorította az ajkát és próbálta visszatartani a nyögéseit. Fred elkezdte csókolgatni a nyakát, továbbra is köröket rajzolva az ujjával odalent.

-Nem hallottam, hogy mit mondtál.- Fred elhajolt a fülétől és szabad kezével a lány álla alányúlt, hogy a szemébe nézzen. -Szeretnéd, hogy abbahagyjam?

A hangja domináns volt. Harlow egész testét bizsergés járta át. Így látni Fred-et kibaszott szexi volt.

Azt kellett volna mondania, hogy igen..

Lassan megrázta a fejét.

-Használd a kis hangodat.- a hangja veszélyesen alacsonyan csengett. Elvette a kezét az álláról és hüvelykujjával végig simított a telt ajkain.