Az Ifjú Sólyomszem Kalandjai

11.rész

A csapat délután ért Párizs külvárosába,  egy kis házhoz.

Miután le szálltak egy szem kötős férfi lépet ki a fényre.

-Fury, milyen jó újra látni, mondja ön mennyire lát ?Fogta le az egyik szemét Tony, mire Natasa nyakon vágta.

-Ez még tőled Stark is gyenge volt.-Rázta meg a fejét a férfi , majd Aaliyahára nézet.-Hölgyem jöjjön, valami van önnek .-Mutatott az ajtó felé.

Bent egy fehér , kék szalaggal át kötött doboz fogadta az dohányzó  asztalon.

-Ez mi?Kérdeztem kíváncsian , mi közbe le ültem az említette tárgy elé.

-Nem rég itt járt nálam egy fém karú idegen olyan egy másfél  hónapja.-Kezdte mi közbe le ült velem szembe.-Ez a férfi azt mondta , amikor ő nem tudja kontrollálni a szörnyet, ezt adjam oda önnek.-Mosolygott szelíden ,majd elém tolta a doboz.

Ölembe vettem, majd remegő kézzel nyitottam ki.

Egy vér vörös ruha volt benne, lassan ki vettem hogy jobban szem ügyre vegyem.

Az anyaga akar a selyem, gyönyörűen nézet ki.

-Ez az enyém?Kérdeztem elcsukló hangon .

-És van ott még valami.-Mondta halkan a férfi , mire a dobozba néztem ,ahol egy boríték volt.

Ki nyitva egy levél volt benne , felismertem a kézírást, Bucky írta .

A következő sorok álltak benne.

Drága Aliyah

Sokszor gondoltam  hogy sebezhetetlen vagyok , hogy semmi nem árthat nekem.

Nos erre az utóbbi egy két hétbe, amit veled töltöttem rá jöttem hogy nem igaz. Menthetetlenül beléd estem, tudom fura hisz nem rég ismerjük egymást, de valami megváltozott bennem neked köszönhetően.Te vagy  a fény , ami  megvilágítja az utat a boldogság felé és én a sötétség , ami  nem tud nélküled élni.

Ez a ruhát szeretném ha a tiéd lenne.

Ha nem találkoznánk akkor is tartsd meg.

Nagyon fontos vagy nekem.

Bucky

Egy kósza könny gördült le az arcomon , mi közbe le tetem a vallomást , majd rá néztem a többiekre.

-Mentsük ki Buckyt.-Vettem magamhoz a ruhát.-Ma este.-Mondta határozottan , mire mindenki bólintott.

Párizs központjába

-Mindenki tudja a tervet?Kérdezte Steve , mire Natasa megszólalt.

-Aliyah és én be épülünk a modellek közé.-Nézet rám magabiztosan , mire bólintottam egyet.

-Clint és én addig körül nézünk van e valami nyoma Janicáéknak.-Mondta Tony , majd fel szállt apával .

-Wanda és én meglátogatjuk a szervezőket hátul.-Vigyorgott Pietro.

-Csak óvatosan, senki nem szabad hogy rá jöjjön , mi történik .-Intette óvatosságra Steve.

-Én addig a nézők közt leszek, onnan fogok figyelni-Mondta kapitány , majd eltűnt.

-Akkor színpadra.-Mosolyogtam , mi közbe mindenki el ment a helyére.

Nem telt el egy óra , amikor Stevet hallottam  meg a füllesből .

-A kígyó megérkezett.-Halottam a hangját, majd a függöny mögül ki néztem.

-A nőt látom meg a gorilláit , de hol van Bucky?Kérdezte Kapitány , pont ekkor szólalt meg a zene , ami jelezte indul a műsor.

Minden modell egyszer ment ki , majd ment vissza .

Amikor én jöttem és ki értem a kifutó végére pisztoly dörrenést hallottunk kintről.

Bucky lépet be gép pisztollyal a kezébe , majd le lőtte az egyik-két vendéget.

-Steve baj van , vörös kód.-Mondtam , mi közbe elő vettem a comb tokomból a fegyvert.A ruha amit Bucky adott jól jött most .

-Bucky nem akarlak bántani.-Mondtam nyugodtan , mi közbe közelebb menetem hozzá.

A férfi lassan rám nézet , de nem láttam semmit a szemébe.

Mintha nem is ugyan az a Bucky lenne , akit én megismertem.

-Kár a gőzért, csak azt halja meg , amit én mondok neki.-Mondta gúnyosan a nő , mi közbe végig simított az ex katona vállán.

-Ez nem te vagy Buck.-Mondtam keserűen, mi közbe a többiek készen álltak.

-Sajnálom hogy elszomorítalak , de mennünk kell.-Vonta meg a vállat a nő , majd kifele vette az irányt.

-Hova-hova?Kérdezte Natasa karba tett kézzel előtte.

-Vége van Janica.-Szólaltam meg mi közbe rá raktam a bilincset .

-Ugyan, még nem.-Mosolygott , majd meg nyomott egy gombot , ami áramot engedett Bucky testébe.

A férfi dühös lett , majd Janicára nézet. Ő csak feltartotta a ujját és végig húzta a nyaka mentén.

Bucky mintha valaki megnyomta volna  a start gombot , neki rontott Stevenek , majd a többieknek.

-Bucky.-A nyakába ugrottam ,mi közbe próbáltam lefogni.

A harc egészen odáig fajult, hogy a Szajna partján kötöttünk ki .

-Bucky te nem ilyen vagy.-Mondtam gyengén mi közbe próbáltam kivédeni a támadásait, de egyre jobban fájt mindenem.

-Én...nem....Bucky....vagyok...-Üvöltötte sírva , mi közbe az oldalamba ütött.

Sírva rogyottam a földre , mi közbe fel néztem rá.

-Bucky....Te vagy a fény , ami megvilágítja az utat a boldogság felé, és én én a sötétség , ami nem tud nélküled élni.

Fejeztem  be sírva ,mi közbe az arcát néztem , amin egy könny gördült végig.

Megismert, felismert!

-Ali?Kérdezte halkan, mi közbe oda akart lépni hozzám , de akkor valaki el találta a mellkasán és a vízbe esett.

-Neeee!Ordítottam mi közbe hátra néztem , ahol Janica állt , majd el rohant.

Steve és Natasa utána rohant , mi közbe Wanda oda lépet mellém .

Utána akartam ugrani , de a boszi  le fogott.

-Túl élte.-Fogta meg a vállam.-Biz benne, szívós , nem akarná hogy neked bajod essen .

-Senki se halhatatlan, még a tél katonája se.-Sírtam el magam mi közbe a földön zokogtam.

Vissza tértek a fiúk , Steve értetlenül nézte körül .

-Bucky?Kérdezte mi közbe a víz felé nézet .

-Janica....-Csuklott el a hangom.

-Beszélek a rendőrökkel , keressék meg.-Húzott fel a földről.-Ha negyven-ötven nem halt meg , akkor most se.-Húzott magához , mi közbe a hátam simogatta.

Éreztem a hangjába , hogy főként magát akarja meggyőzni , nem csak engem .