Az Ifjú Sólyomszem Kalandjai

10.rész

Aliyah szemszöge

Másnap a szokásosnál ki pihentebb voltam.

Bucky még mellettem békésen aludt.Végig simítottam borostás arcán, ami e cselekedett miatt megrándult.

-Még hadd aludjak.-Morogta a nyakamba, majd még jobban magához préselt.

-Bucky, tizenegy óra van.-Nevetem, mi közbe fel ültem.

-Muszály?Kérdezte nyűgösen, mi közbe kinyitotta tenger kék szemét és rám nézet.

-Igen, meg kell találnunk Janicát.-Mondtam keserűen, mi közbe el húztam a szám.

-Megfogjuk.-Fogta meg a kezem, mi közbe fel ült és a mellkasához húzott.

-Úgy legyen.-Motyogtam, mi közbe bele fúrtam a  fejem a vállamba .

-Na végre, hogy megjöttetek.-Szólalt meg Tony , mikor le értünk a nappaliba.

-Neked is szép napot Tony , remélem bal lábal keltél fel.-Mondtam gúnyosan , mi közbe le ültünk a kanapéra.

-Nagyon is jó lábal keltem fel.-Mosolygott , mi közbe elő vette telefonját.

-Megtaláltuk a csajt.-Szólt közbe Steve, mi közbe mind kettőnek adott egy-egy kávét.

-Várnába van.-Szólalt meg Jarvis.

-Bulgária?-Csúcs úgy se jártam még ott.-Mondtam mi közbe bele kortyoltam a kávéba .

-Egy óra múlva indulunk.-Mondta Kapitány azzal a jellegzetes,,én vagyok a főnök stílusba".

1 óra múlva

Éppen a hajamat fogtam össze , egy laza kontyba amikor valaki át ölelte a derekam.

Mosolyogva fogtam meg két kezét, mi közbe a tükörből  néztem kettőnket.

-Rossz érzésem  van.-Motyogta , mi közbe jobban magához szorított.

-Nem lesz semmi baj.-Simogattam a kéz fejét.-Minden rendben lesz és amikor vissza jövünk, elmegyünk együtt moziba vagy vacsorázni.-Mosolygok.

-Nem akarlak elveszíteni.-Suttogta.-Ha valami történne velem és a régi önmagam lennék , ne habozz....-Elcsuklik a hangja.

-Eszedbe ne jusson ilyen.-Fordultam meg, majd fogtam két kezem közé az arcát.-Nem fog semmi történi , és nem leszel az a gyilkos gépezet .-Simítok végig az arcán.

-Ez a tiéd.-Adott a kezembe valamit, egy piros fehér karkötő volt .

-Köszönöm , de nem kellett volna.-Pirultam el , de Buck csak megrázta a fejét.

-Ha bármi történne , ez emlékezetet majd rám és tudni fogod mennyire fontos vagy nekem , én csináltam.-Pirult el.-A húgod segített benne.

Mosolyogva néztem rá , majd közelebb léptem hozzá.

Bucky lassan rá erősen az ajkaimhoz hajolt.

-Kíméljetek meg légyszíves.-Szólalt meg apa, mi közbe ki vitte a cuccait.

-Ünnep rontó.-Morogtam ,tekintetem Buckyra vezetem , aki még mindig ideges volt.

-Ne félj Buck, minden rendben lesz.-Fogtam meg a kezét, majd ki húztam a géphez.

Pár órával később Várnai repülő tér

-Na mondom mi a terv.-Szólalt meg Steve , mikor le szálltunk a gépről.