Hat évvel később...
Clay nem hitte hogy ő volt a megfelelő sárkány a "Nagy Hősi Sorshoz".
Oh, pedig az akart lenni. Ő akart lenni a nagy Mudwing megmentője a világnak, dicsőséges és bátor.Megakarta tenni a csodás dolgokat amiket elvártak tőle. Látni akarta a világot, kitalálni mi volt a probléma, és kivajítani azt.
De nem volt egy erre termett hős. Nem volt semmilyen legendás képessége. Jobban szerette az alvást, mint a tanulást, és általában mindig elvesztette a csirkéket vadászat leckék közben, mert inkább a barátaira figyelt mint a tanulásra.
Harcolásban pedig..'elment'. De az "elment" nem állítja meg a háborút, és nem menti meg a sárkány törzseket. Kiemelkedőnek kellett lennie.
Ő volt a legnagyobb az öt sárkány közül, így ilyesztőnek és szívósnak kéne lennie. A nevelői hihetetlenül veszélyesnek akarták. Clay pedig csak is olyan ilyesztőnek érezte magát mint egy karfiol.
"Harcolj!" a támadója üvöltötte, ahogy a barlangon keresztül lökte. Clay nekicsapódott egy kőnek, majd megpróbált vissza állni, s kiegynesíteni a szárnyait egyensúlyért. Kék karmok végigsöpörtek az arcán ahogy alrébb húzódott.
"Gyerünk," a piros sárkány vicsorgott "Ne tartsd vissza. Találd meg a szörnyet benned és engedd ki!"
"Próbálkozom!" Clay mondta "Talán ha abbahagynánk és beszélnénk róla-"
A sárkány megint nekiugrott. "Üss balra! Gurulj jobbra! Használd a tüzed!"
Clay megpróbált a szárnya alá haljolni, hogy alulról támadja meg ellenfelét, de persze hogy a másik irányba gurult.
Az egyik karma nekinyomta a földnek, és a Mudwing felnyüszített a fájdalomtól.
"MELYIK BAL VOLT AZ, HASZONTALAN?" Kestrel ordította a fülébe "Minden Mudwing ilyen hülye, VAGY CSAK TE VAGY SÜKET?"Ha ezt tovább folytatod biztos az leszek, Clay gondolta. A Skywing felemelte a karmát és kiszabadult.
"Nem ismerem a többi Mudwinget," Clay tiltakozott, megnyalva a fájó karmait "Egyértelműen. Talán megpróbálhatnánk harcolni a sok kiabálás nélkül és-" megállt, hallva az ismerős fújtatást ami Kestrel tűz támadásaiból jött.
Gyorsan eltakarta a szárnyaival a fejét és a legközelebbi cseppkövek mellé bújt. Lángok égették a köveket körülötte, épp hogy megperzselve a farka végét.
"Gyáva!" az idősebb sárkány üvöltötte. Összetörte az egyik kőoszlopot, s azok hegyes fekete kavicsokként repültek szét. Clay eltakarta a szemét, és majdnem azonnal érezte ahogy Kestrel erősen rálép a farkára.
"OW!" kiáltott fel "Azt mondtad a farok taposás csalás!" Clay megragadta a legközelebbi cseppkövet a karmaival, és felmászott a tetejére. A barlang tetejéhez közeli helyéről nézett le az örzőjére.
"Én vagyok a tanárod" Kestrel morogta "Semmi amit én csinálok az csalás. Gyere le ide és harcolj mint egy Skywing."
De én NEM vagyok egy Skywing, Clay gondolta lázadóan én egy MUDWING vagyok! Nem szeretek mindent felgyújtani, és ugrálni körökben harapdálni sárkány nyakakat! Az állkapcsa még mindig fájt Kestrel ékkő-erős pikkelyeitől.
"Nem harcolhatok a többiekkel?" kérdezte "Sokkal jobb vagyok abban." A többi kölyök az ő magassága volt (majdnem) és ők nem csaltak (legtöbbször). Clay ténylegesen szeretett velük harcolni.
"Oh, igen? Melyik ellenfelet szeretnéd, a satnya Sandwinget vagy a lusta Rainwinget?" Kestrel mondta. "Mert biztos vagyok benne hogy választhatsz majd a csatatéren." A farka izzott akár a borostyán ahogy jobbra s balra mozgatta.
DU LIEST GERADE
Wings of fire - Első könyv (MAGYAR FORDÍTÁS) !!NINCS KÉSZ!!
FanfictionA fordításom az első könyvről. Az eredeti író Tui T. Sutherland