Akatsuki chat ( Oc X Deidara)

4.(Chaten kívüli rész)

Tatami szemszög:

Reggel 5-kor keltem, hogy időben elkészüljek. Már alig várom, hogy újra találkozzak Konannal. Konannal egyszer találkoztunk mikor bevetésen volt és megakarták támadni de én megvédtem, nem is érdekelt, hogy akatsukis én meg egy gyilkos vagyok. Na igen nem csak pár Anbu ügynököt öltem meg, és a klánomat is a Tatami klánt. Nem sokan hallottak róla, de aki ismeri az tudja milyen erős. Jöhet a kérdés „De hát Tatami a neved akkor a klánodnak miért Tatami a neve?" Erre egyszerű a válasz a nevem Rin csak nem szeretem ha így hívnak. Na de most jobb ha felöltözöm és bepakolok.

Bepakolás után indultam az akatsuki felé. 20perc után ott is voltam. Hogyan? Van egy madaram ami segít eljütni A pontból B pontba mert rettentően gyors.

-Tatami! Szia!-ordította a nevemet Konan és rohant felém én pedig felé.

-Szia Konan! Hiányoztál. Hogy vagy?-kérdeztem örömtelien nagy mosollyal az arcomon.

-Minden rendben, te is hiányoztál. Te hogy vagy?-kérdezte drága barátnőm.

-Velem is minden rendben.-mondtam majd bementünk az akatsukiba.

Amint beléptem megpillantottam egy hosszú szőke hajú fiút, nem mondom, hogy nem nézett ki jól. De aztán a többiek köszöntek én meg nem vagyok bunkó áá dehogy.

-Deidara körbe vezetnéd Tatamit és megmutatod, hogy hol van a szobája?-Kérdezte Pain.

-De, de persze segítek neki.-mondta majd villantott egy aranyos mosolyt. Azthiszem elolvadok.

-Gyere Tatami!-mondta Deidara.

Körbevezetett majd bemutatta, hogy mi hol van, mint kiderült vele leszek egy szobába és ő a társam. Mivel még csak 11 óra van kimentem edzeni. Arra lettem figyelmes, hogy Konan szól, hogy kész az ebéd.

-Tatami gyere kész az ebéd!
-Megyek, megyek!-pedig már majdnem tökéletesre fejlesztettem a jutsum. A klánomnak igen érdekes technikája van mégpedig sötéterők, nagyon nehéz irányítani és csakra kontrollnak is tökéletesnek kell lennie.

-Mi az ebéd?-kérdeztem Konant.
-Lasange a kedvenced-válaszolt vissza.
-De jó-húztam nagy mosolyra a számat.

Miután megettük az ebédet mentem vissza a szobámba.