Ellenségbe szeretve

A Gyógyír

Rebekah: Csak egy gond van. Nem tudom, hogy hol a gyógyír. Kell hozzá egy vámpír vadász akinek telyes a tetoválása.

Bonnie: Elena testvére vámpír vadász.

Stefan: Igaza van Bonnienak van vadászunk. Viszont nem telyes a tetoválása.

Damon: Nem telyes még! Minél több vámpírt ől annál nagyobb lesz a tetoválása és már meg is van a térkép.

Elena: Arra viszont nem gondoltok, hogy ő a testvérem. Minél több vámpírt ől annál nagyobb késztetés fog érezni arra, hogy minél többet meg öljön. Nem fogom hagyni, hogy gyilkos legyen belőle.

Tifani: Elena. Ember akarsz lenni nem igaz? Ő az egyetlen esélyed nem fogunk még egy vadászt találni szinte lehetetlen csak öten vannak!

Rebekah: Tifaninak igaza van.

Bonnie: Egyébként minek neked a gyógyír Rebekah? Ember akarsz lenni?

Rebekah: Családot akarok! Ami így nem sikerülhet.

Stefan: Nem hiszem, hogy ebbe Klaus bele egyezett. Nem fogja engedni, hogy meg öregedj és meghalj.

Rebekah: Nem kell tudnia, hogy be akarom venni.

Tifani: Rendben akkor mennyünk Jeremyért.

Napok teltek el mire Jeremy tetoválása telyes lett. Klausról szerencsére azóta se halottam semmit mióta el küldtem a házból.

Bonnie: Most, hogy meg van a térkép nézzük hova kellene menünk.

Damon: Ez egy sziget!

Rebekah: Remek akkor holnap már indulhatunk is!

Stefan: Nem lesz feltűnő testvéreidnek, hogy nem vagy ott Rebekah? Ki tudja mennyi idő lesz mire a szigeten meg találjuk vagy mire haza érünk a gyógyírrel.

Elena: Igaza van Stefannak. Keresni fognak téged Rebekah.

Ekkor én ki sétáltam a szobából nem akartam hallani semmit Klausról...

Majd el jött a másnap és el mentünk a hajóhoz ami el visz minket a szigetre.
Már mindneki ott volt testvérimmel mi értünk oda utoljára. Nem csoda hisz Damon addig készülődőtt, hogy már egy vámpír is meg öregedett.
Rebekah meg mondta melyik kabin lesz a milyénk. El mentem a saját kabinomhoz. Be nyitottam és Klaus ált ott.

Tifani: NEM ! NEM! NEM!

Szaladtam fel a többiekhez.

Tifani: ARRÓL MIÉRT FELEJTETT EL NEKEM MINDENKI SZÓLNI, HOGY KLAUS IS JÖN?! MÉG HOZZÁ EGY KABINBAN VELEM!

Damon: Tegnap beszéltük ezt meg mikor te el mentél. El felejtettünk szólni.

Ekkora már Klaus is ott ált a hátam mögött de nem tudta, hogy ott van.

Tifani: Elfeljettek szólni!? Elfeljettek szólni nekem arról, hogy ez a pszichopata is velünk jön még hozzá velem egy kabinban?! Egyáltalán ki csinálta a be osztás! Tudjátok mitt én le szállok nem fogok vele egy kabinban utazni. Még egy hajón sem!

Meg fordultam, hogy le száljak de Klausba ütköztem. Egymás szemébe néztünk.

El akartam menni majd Damon szólt.

Damon: Bár mennyire fáj kicsi húgom de már el indultunk nem fogsz tudni le szállni.

Erre oda futottam a hajó széléhez majd meg láttam, hogy már el hagytuk a száraz földet.

Tifani: Ne ne ne NEEE! Majd el kezdtem le venni a ruháimat. Fürdő ruha volt alattam. Be akartam ugrolni a tengerbe, hogy majd ki úszak. Erre Klaus oda jött és meg állított. El kezdtem ütőgetni a melkhasát már sírtam is...

Tifani: ENGEDJ EL!! ENGEDJ EL!!!

Nem engedett el engem.. Oda jött Stefan és le nyuktatott. Klaus el ment a kabinba... Én pedig meg beszéltem a többiekkel, hogy itt maradok a hajón meg szerezzük a gyógyírt és utána soha többet nem kell Klaust látnom még csak hallanom se kell róla. Be esteledett. Mindneki el ment már le feküdni. Nem tudtam mitt csinálni nekmw is be kellett mennem a kabinomba. Csak egy francia ágy volt a kabinban...
Be nyitottam és Klaus természetesen ott volt...

Klaus: Nyugkdtan aludj az ágyon én majd alszok máshol
Nem szóltam semmit csak le feküdtem...

Tifani: Klaus!

Klaus: Igen ?

Tifani: Itt aludhatsz...

Klaus le feküdt. Én feküdtem az egyik oldalon Klaus pedig a másikon. Hátatt fordítva aludtunk el...
Majd Hírtelen valami nagy zajt hallottam. Annyira meg ilyedtem, hogy Klaushoz bújtam...