-Ez az enyém.-Jelentette ki Eszter.
-Nem ez az enyém.-Jelentette ki Zsófi.
-NEM AZ ENYÉM!-Kiáltotta Eszter.
-NEM!-Felelt Zsófi hangosan.
-Luna csinálj már valamit mielőtt Eszter feldühödik!-Szólított fel Costie.
-Igen mert múltkor mikor mérges lett a földrengése rómba döntött két iskolát.-Igazolta Emma.
-De üresek voltak!-Feleltem Emmának.
-Igen mert nyári szünet volt,de nem az a lényeg.-Mondta Costie.
-De akkor is szóljatok nekik ti.-Próbáltam kihúzni magam abból,hogy én keljen szólnom Eszternek és Zsófinak.
-ISTEN ÓVJON ATTÓL!-Adták tudomásomra egyszerre,hogy ezt nekem kel megoldanom.
-Ide figyelj Zsófi én vagyok az idősebb vagyis enyém a felsőbb ágy!-Próbálta lezárni a vitát Eszter.
-Igaz,hogy te vagy a vénebb de mindig a kicsi után kell engedni!-Folytatta Zsófi a vitát tudtára adva Eszternek,hogy bizony az övé lesz a felső ágy vagy ott pusztuljon el.
-Na jó,lányok ez az én családom háza vagyis ha nem tudjátok megoldani akkor majd én eldöntöm.-Jelentetem ki a Eszterre és Zsófira nézve.
-Nekem jó.-Jelentették ki mind a ketten.
-Akkor a felső ágy legyen...Eszteré!-Jelentetem ki és mutattam Eszterre.
-Jeeeee!-Kiáltott Eszter őrömében és felugrott az ágyárra.
-Azért ne örülj annyira Eszter mert már kezdenek megjelenni a ráncaid.-Jelentetem ki és amit a ránc szó elhagyta a számat Eszter felült az ágyon,ránk nézet és úgy lefagyott az arca mint ha egy Harry Potteres dermesztő varázslatot mondtam volna rá.
-Tényleg?-Kérdezte dermedt arccal ami azt eredményezte,hogy mikor rá néztünk röhögő görcsöt kaptunk!
-Nem nyugi!-Intett Emma és jó 5 perc röhögés után lenyugodtunk.
-Jaj már ennyi az idő?Lányok én be megyek a suliba viszek anyámnak ebédet.Tudjátok Víz,CocaCola,Bór,Votka,Whiskey a hűtőben ahogy sok más finom kaja,legyetek jók,és nem le rombolni a várost!Néztem Eszterre majd elmentem!
...
-Oda értem az iskolához és megtaláltam az 1-A osztályt és egy ideig hallgattam,hogy miről beszélnek,amikor befejezték a beszédet beléptem.-Szia anya!-Jelentetem ki a küszöbön állva.
-ANYA?!!-Mondták egyszerre az osztály őszes tagja,vagyis nem mindegyik 2 nyugodt volt,az szem a fehér vörös hajú fiúcska Todoroki láttam a tévében,a másik meg Bakugou.
-Szia Luna.-Köszönt nekem a fél fejéjig betekert férfi.
-Szia keresztapa.-Köszöntem vissza.
-KERESZTAPA?!!!!!!!-Folytatták az értetlenkedést.
-A lányokkal beköltöztetek?-Kérdezte anyukám(Éjfél)a vállamat masszírozva.
-Igen,de anya annak a fiúnak mindig vérzik az óra?-Kérdeztem egy lila hajú fiúra nézve.
-Ó,Minetával ne foglalkozzál!-Intette le Radír fej(a kereszt apám).
-És mit keresel itt?-Kérdezte anyukám.
-Mmmm,ebédet,hoztam.-Mutattam a üveg tálban lévő lasagnéra.
-Ó köszönöm drágám.-Vette el tőlem a tányért.
-Mit csináltok?-Kérdeztem.
-A hős neveket akartuk választani.-Mondta egy rövid barna hajú lány akit ha jó emlékszem Urarakának hívnak.
-Tényleg,maradhatok?-Kérdeztem anyukámtól.
-Jó legyen de legyél csendeben!-Jelentette ki anyám.
-Köszi!-Fejeztem ki hálámat majd egy puszit nyomtam az anyukám arcára.
Leültem az egyik ablak belső párkányára és figyeltem,a diákok elkezdték kitalálni a szuperhős neveiket,aztán jött a bemutatás.Voltak jók,rosszak,nagyon rosszak!Ez a Todoroki gyerek nem tud jobbat kitalálni a saját nevénél?Hú Bakugou nagyon be jön.Kicsengettek!Na végre.Az anyukám ki ment a diákok meg elkezdtek cseverészni,kivéve Bakugou. Oda sétáltam és bele ültem az ölébe.
-TE MEG MIT CSINÁLSZ?AZONNAL SZÁLLJÁL LE RÓLAM TE...-Elkezdte mondani de nem tudta befejezni mert az ajkaimat az ő ajkaira tapasztottam amit ő viszonzott és hevesen csókolózni kezdtünk.Őröké csináltam volna de még nem vagyunk egy pár!
-Ennyi elég is volt egy napra.Ha többet akarsz akkor hívj fel!-Súgtam a fülébe és bele csúsztattam egy papírt a zsebébe amire rá volt írva a telefon számom,aztán leszálltam róla,és éppen a kijárat felé mentem mikor egy "hatodik érzés"fogott el aminek hatására megfordultam.
-Erről most azonnal tegyél le!-Mondtam és intetem a mutató ujjammal,hogy meg ne próbálja meg fogni a fenekemet Mineta!Majd elhagytam az osztályt.
-Ó ne már!-Mondta és sírva zuhant a földre!
