Dumbledore Gyermeke

A Roxfort

2000/szeptember/1

El sem hiszem hogy eljött ez a nap alig vártam hogy a Roxfortba mehessek.

-Noah siess le indulunk!- mondta apa.

-Máris jövök csak egy perc!-  kiáltottam vissza. Pár perc múlva már izgatottan vártam hogy mikor hopponálunk. 

Pár pillanat mulva ott is voltunk a kilenc és három negyedik vágány elött.

Teljesen izgatott és boldog voltam. Hirtelen megszólalt a síp. Felugrottam és gyorsan be is mentem egy üres kupéba. Pár perc mulva egy lány jött a kupéba. 

-Ide ülhetek?- kérdezte a lány

-Igen persze gyere és ülj le- mondtam. 

-Egyébként hogy hívnak?- kérdeztem.

- Elizabeth Diamond.-válaszolta Elizabeth.

-Én Noah Dumbledore vagyok -mutatkoztam be én is.

Tényleg   te  Dumbledore fia vagy?

Igen mi ezen a furcsa?

Ja semmi, csak  csodálkoztam.

Elkezdtünk  beszélgetni, de pár perc múlva újra jött valaki. 

Sziasztok bejöhetek?-kérdezte, minden fülke tele van.

Persze hogy bejöhetsz- mondtuk szinte egyszerre.

Köszönöm- mondta, egyébként  Ethan Scott vagyok.

Én pedig Noah Dumbledore, ő pedig Elizabeth Diamond- mondtam.

Az király, te vagy Dumbledore fia?

Aha- mondtam.

Van valami fura benne? -kérdeztem.

Nincs semmi -felelte Ethan,csak egy kérdés volt.

Jó pár óra múlva megérkeztünk, mivel lelassított a vonat.

Kiszáltunk és megpillantottunk egy magas és kicsit  teltkarcsú férfit.

Azt kiabálta hogy elsősök ide hozzám.

Felismertem benne Hagridot  , a vadőrt akiről már apa mesélt.

Odamentem hozzá és köszöntem neki.

Ő is felismert.

Szia Noah örülök hogy találkoztunk, Dumbledore már mesélt rólad.

Szia Hagrid  rólad is mesélt nekem már apa.

Na gyertek a csónakokhoz -mondta.

Átkeltünk a tavon, én Elizabethel és Ethannel ültem egy csónakban, és mivel mi voltunk az utolsók ezért csak hárman ültünk együtt. 

Beértünk a kastélyba és megpillantottunk egy idős boszorkányt.

Ő egy nagy ajtó elött várt minket.

Köszönöm Hagrid elmehet, innen már intézem- mondta az idős  boszorkány.

Köszöntök mindenkit a Roxfortban, az én nevem McGalagony professzor.

Kérem fáradjanak velem, azzal kinyitotta a nagy ajtót és mi beléptünk rajta.

Mindenki tátott szájjal bámult körbe.

A mennyezet az égboltot ábrázolta, és négy hosszú asztal volt két oldalt tele nagy diákokkal.

A terem végén megpillantottam egy még a másiknál is hosszabb asztalt ahol a tanárok foglaltak helyet.

Az asztal közepén ott ült apa.

Felharsant McGalagony hangja ,akkor néma csend lett, és elkezdődött a beosztás.