Az őrületbe kergetsz Malfoy

4. fejezet

Másnap ugyan úgy kezdődött a reggel, ing, szoknya, talár... csak a szokásos. Hermioneval elindultunk Harryékhez, de ő persze csak Ron miatt jött. Ne értsétek félre, örülök, hogy boldogak, de amióta együtt vannak alig tudok kettesben lenni Ronnal, pedig most eléggé rám férne a segítsége.

Második óra után volt egy lyukasom, ezért úgy döntöttem lemegyek a tóhoz, kiszellőztetni a fejem.
A kedvenc helyünkre indultam, mindig ott szoktunk lenni Oliverrel. Egy csendes, barátságos hely. Igazából nem több egy szikladarabnál, de mégis olyan hangulatos a susogó fákkal, a csorgadozó vízzel, ahogy bele lógatjuk a hideg tóba a lábfejünket.
Ahogy oda értem, megláttam Olivert a sziklán ücsörögni. Leültem mellé
-Szia, én annyira sajnálom, de hidd el itt lettem volna, már el is készültem, csak vala..-Kezdtem el magyarázkodni, de közbe szólt.
-Ne! Ne folytasd, hagyjuk. Mindig ez van, valami közbe jön és mindig kitalálsz valami kifogást.- emelte fel a hangját idegesen.
-Kérlek hagyd, hogy megmagyarázzam!
-Nem lehet, most mennem kell...
Ahogy figyeltem, hogy távolodik Oliver, könnybe lábadtak a szemeim.
"Miért nem hagyta, hogy megmagyarázzam? Most akkor vége a kapcsolatunknak? Valahogy be kell bizonyítanom a történteket."
Ezek a hangok cikáztak a fejemben, amikor egy mély hang hirtelen kiábrándított.
-Mivan sárvérű? El fogsz késni a kedvenc tanárod órájáról.- mondta gúnyosan Draco.
-Ne most, Malfoy!- suttogtam összecsukló hangon.
Összehúzott szemöldökkel leült mellém óvatosan.
-Mi történt?
-Ugyan már Draco, tudom, hogy pont nem érdekel téged, hogy mi történik velem. Biztos ez is csak valami trükk, hogy lejárass!
-Láttam Olivert elviharozni. Összevesztetek?
-Én...nem...igen, összevesztünk.- és itt kitört belőlem a zokogás.
Rendes volt a mardekáros fiú, nem kérdezősködött és nem tett semmilyen bántó megjegyzést, csak megfogta óvatosan a fejem, és a vállára hajtotta.
Mikor már kezdtem megnyugodni, beugrott:
-Te küldted a levelet! Te zártál be a szekrénybe? Miért tetted ezt?! Miattad van ez az egész!- álltam fel hirtelen és elszaladtam.
-Miről beszélsz? Várj, Haley!- kiabálta utánam, de én nem álltam meg, csak rohantam tovább.

Mikor a terem elé értem, letöröltem a könnyeim, elszámoltam 3ig és benyitottam az órára. Gyorsan leültem a helyemre, de nem úsztam meg.
-Ms. Walker, hol maradt eddig?
-Elnézést Lumpsluck professzor, előző órám lyukas volt és elvesztettem az időérzékem.
-Rendben. Mivel a szülei most nem tudják igazolni, büntetés jár.
Kilencedik órában várom a tiltott rengetegnél, a többi büntetett diákkal. Most pedig folytassuk az órát!

Meghoztam a 4. fejezetet. Tudom most elég hosszú idő eltelt már az előző fejezet óta, de kicsit elhavazódtam a dolgokkal, de mostmár megpróbálok aktívabb lenni. Remélem tetszik nektek a történet, ha van bármilyen hozzászólásotok vagy megjegyzésetek, nyugodtan írjatok, jó és rossz kritikát is szívesen fogadok:)❤️