Lost soul [Levi Ackerman x Reader]

4 rész

(név): H-Hanji.. Én.. Nem tudom megcsinál-

H: VÉGRE BEKAPCSOLT AZ AGYAD!!!
És figyelj (név).. Erre képeztelek hónapokon keresztül. Tudom, hogy nem voltál még éles helyzetben, de ha most nem jössz, több ember hal meg, mintha ott lennél. (Név) értsd meg, hogy szükségünk van rád! Külön Levi küldött, kérlek ne hagyd cserben..

(név): K-komolyan..? Levi? Engem..? Miért pont engem..? De én nem állok-

H: 2 hónapja vagy nálunk, és az edzésekből minden meglátszik. Mikor én bekerültem, akkor is így volt, felkészültnek látott. Ha Levi nem lát téged elég felkészütnek úgysem küld érted. Szóval kér-

(név): Azt hiszem igazad van.. 2 perc.. És megyek..

H: Huhh... Köszönöm szépen (név)..

///

Sikeresen összeszedtem anyait-apait, minden bátorságomat, hiszen mégiscsak az első "bevetésem". Szerencsére Levi megtanította, hogy az óriások tarkója alatti csontot kell támadnom, azt megsebeznem, és ha jól csinálom, akkor megöltem. Könnyűnek hangzik, mi? Igen, tényleg az. De az már végképp nem, hogy hogyan is mászunk fel oda, hogy meg lehessen valamilyen szinten sebezni.

Mire magamban tisztáztam minden meg is láttam a többieket, akik már javában próbálják elpusztítani az ellenfeleket, akikből alsóhangon 40 biztos lehetett. Nem láttam egyiket sem elég támadhatónak, amitől kicsit kétségbe estem. De valami egyből kiszúrta a szemem. Egy óriás el akar fogyasztani egy idős nénit. Nem hagyhatod ezt, (név).

Abban a pillanatban megragadtam "kardjaim", és akcióba lendültem.
-Nem lesz baj (név), meg tudod csinálni. Nem az a fontos, hogy megölöd-e azt az óriást, hanem hogy a nénit élve elvidd onnan, ezáltal megmented az életét. Csak ez számít.-

Mire elmondtam ezt a valamilyen szinten bátorító mondatot azonnal a nő megmentésére siettem. Viszont más lehetőséget nem találtam: Meg kellett ölnöm az óriást.

Elhatározva magam siettem eleget tenni ennek a gondolatomnak. Kardjaimmal tarkója alá célozva sebeztem meg áldozatomat, és megmentettem az idős hölgy életét, aki könnyeivel küszködve, mindenféle módon köszönte meg, hogy segítettem.

Néni: Jajj, istenem... Köszönöm drága!! Hálám örökké kísérni fogja!

(név): Ez csak természetes! Vigyázzon magára!

Utolsó szavait ezután már nem hallottam, de szívem örömmel telt meg, hogy megmenthettem valaki életét.

///

Igaz, hogy órákig "gyilkolásztunk", de megérte, hiszen rengeteg ember életét mentettük meg közösen, és ez volt a legfontosabb. Nagy szerencsénkre teljes létszámmal tértünk vissza a találkozóhelyünkre.

E: Ez nem volt egy egyszerű menet..

A: Nem, de legalább megmentettük az embereket, a Rózsa falat, és mindannyian túléltük!

L: (Név), lehet egy kérdésem?
-komoly tekintetétől összeszorult a gyomrom-

(név): P-persze.. Mi lenne az..?

L: Jól láttam amit láttam?

(név): Mire gondolsz?

L: Az idős hölgy..

H: Nagyon is jól láttad!

L: Nem téged kérdeztelek Hanji.

H: Oh- hehe.. Bocsi

(név): Akit megtámadott az óriás? Vagy hogy érted?

L: Te tényleg megmentetted?

-mondatára mindenki kikerekedett szemmel nézett rám, várva a válaszom-

(név): I-igen.. Amint megláttam a segítségére siettem.. Nem bírtam volna végignézni, ahogy felfalják..

L: Első bevetésed.. Nem rossz. Kifejezetten jó.

(név): K-komolyan..?! K-köszönöm..

H: Látod Levi! Tudtam hogy több van menne, mint amilyennek látszik!

Sasha, Armin: Wow.. Nagyon ügyes vagy (név)!!

(név): Köszönöm..