1 Fejezet. Az erdő titka.

600 15 0
                                    

Stiles szemszöge:

Ugyan olyan nap volt mint mindig Beacon Hillsben. Reggel ahogy a napsugarak besűtötek az ablakomon és meghallottam az ébresztőóra hangját, már tudtam hogy totál unalmas lesz a mai nap. De mégis éreztem, hogy valami fog történni. Nagyon remélem, hogy semmi olyan nem történhet aminek én szívnám meg a levét.
Kikapcsoltam a csörgést és felkeltem, a szekrényemhez mentem és felöltöztem, ahogy mindig is, bementem a fürdöbe,  megmostam az arcom és fogat mostam. Felkaptam a táskám és elindultam le a lépcsőn a nappaliba. Lenn apám állt és várt...

-Jó reggelt fiam. Mondta és átölelt.
-Jó reggelt apa! Mondtam és viszonoztam az ölelést , majd vettettem rá egy mosolyt. -Akkor szia apa mentem, majd jövök! És kiszaladtam az ajton.

A suli bejáratánál már várt Scott.

-Hello haver! Szoltam oda neki ahogy oda mentem.
-Hello haver,  hogy vagy? Köszöntött és tette fel kérdését mikor odaértem.
-Megvagyok és te?
-Én is. Na de gyere menjük be, mindjárt becsengetnek.
-Rendben.

Beértünk a terembe és abban a pillanatban be is csengetek. Az órák unalmasan teltek ahogy megjósoltam, mígnem az igazgató rontott be a terembe. Elég morcosan és gyorsan viharzott befele az ajtón.
-Miben segithetek igazgatóúr? Kérdezte a kémia tanárunk megdöbbenve.
-Csak pár szót akkarok váltani a diákokkal, maga elmehet nem lesz ma folytatva a tanítás. Mondta az igazgató és színte mimdenki megörűlt, páran már keltek volna fel a helykűről amikor az igazgató intett hogy "mindenki leül!"
-Még nem felyeztem be. Mondta és folytatni kezdte. A polgármester és a rendörség elrendelésével közlöm veletek hogy kijárási tilalmat hoztunk meg, ami miatt este 20:00-tól nincs kin keresnivalótok...
Befelyezte mondandójat és mindenki csak nézet egymásra.
-De igazgatóúr miért is? Kérdezte Scott akki színtén meg volt lepődve.
-Azért mert baleset történt

Meg sem engettem hogy befelyezze, rogtön kérdeztem az én kérdésemet.
-Halál esetről van szó, gyilkolás, találtak egy hulát?

Hát igen  nem emlitettem apám rendőr, a helyi seriff, és mindig is érdekelt a munka, legalább ez izgalmasabb mint a tanulás ésaz unalmas órák.

-Nem Stiles, nem történt haláleset. Két fiatal eltűnt az erdő nyugati részénél.
-Ott ahova tilos a belépés? Kérdezte Scott.
-Igen ott és mondom előre hogy nehogy megprobáljatok belépni az erdő az terűletére! Onnan még senki sem tért vissza ... élve.

Hát ez elég bizar óra volt, de legalább haza lehet menni.

Haza is értem de nem tudtam nyugondi, telyesen benn maradt a fejemben az az erdős dolog. Vajon mi lehet ott amitől nem lehet bemenni ? Nem is beszélnek rolla, talán nem is tudják mi van ott.
Folyton azon agyaltam, vajon miért nem lehet az erdő az részére bemenni, vajon mi hehet ott, vajon mitől tünnek el az eberek és nem jönek vissza ?
Ez igy ment jó pár óráig mire keresgélni keztem a neten és könyvekbe dolgokat, hátha találok valamit, de sikertelenül. Csak annyit találtam hogy állítólag misztikul vagy természetfeleti lények vannak az erdőben. Még keresgéltem mikor hallottam, hogy hazaért apa és lenn van a konyhába, így fogtam magam és lementem.

-Szia apa! Köszöntem oda neki és lementem hozzá.
-Szia fiam, mien tapod volt ma az iskolában? Köszönt és tette fel kérdését egy mosolyal .
-Elég jó, ugyanis haza küldtek minket és ráadást kijárási tilalmat hoztak be. Válaszoltam a kerdésére aminek vegén egy durci fejet vágtam.
-Ja persze, igaz is.  Jegyezte meg mivel tudott rolla.
-Hé, apa?..
-Igen, fiam? Mit szeretnél ? Nézet rám érdeklödve .
-Mi van az erdő nyugati részén? Kérdeztem érdeklődve, mire ő csak egy mérges nézést vettet rám.
-Miért kérded? Tért kissé ki a kérdésem allol.
-Azért mert kiváncsi vagyok mi lehet az oka hogy nem mehettünk az erdő az részére. Fejeztem ki válaszom, mire apám csak sohajtott egyet.
-Fiam, én sem tudok többet csak annyit  hogy az erdőben gonosz lények laknak akit ha elkapnak nem tudsz majd kijutni miattuk az erdőből hogy haza jus.
-Értem, hát akkor jó ejszakát apa. Mentem aludni.
-Jó éjszakát fiam .

Felszaladtam a szobámba és becsugtam az ajtót. Leültem az ágyra és kicsit elgondolkoskodtam azon amit apum mondott. Majd fogtam a háti táskám és pár dolgot bepakoltam, mint például elsősegéjt és zseblámpát. A telefont a zsebembe raktam és kimásztam az ablakon, le ugrottam.
Én bisztos hogy nem fogok itt ulni!
Kiderítem hogy mik vannak abba az erdőbe, az biztos!
És az erdő felé vettem az írányt.

Sziasztok! Elnézést kérek hogy ilyen rövid lett az első fejezet és elnézét ha feltünnének helyesírási hibák.
További szépnapot vagy estét kívánok mindenkinek!

Így neveld a vérfarkasod Where stories live. Discover now