Haláluk után az emberek a túlvilágra kerülnek. Vannak azonban olyanok, akik először a Queen Decim bárban kötnek ki, ahol a rejtélyes Decim egy halálos játékot játszat velük. A játék során az ellenfelek felfedik valódi természetüket és fény derült a...
Van-e értelme az életnek, a halálnak? Miket nevezhetünk bocsánatos bűnnek? Kik vagyunk mi emberek, és mire vagyunk képesek, hogy megvédjük az életünket? Ezek a központi kérdései a Death Parade-nak, amelyekkel szembekerülnek főhősei is.
A Death Parade egyszerre használja a szélsőségesen keleti, és a szélsőségesen nyugati szimbólumokat. Alapgondolata a reinkarnáció, noha az embereknek azt mondják, vagy a mennybe, vagy a pokolba jutnak, a választás valójában az újjászületés, és a semmi között történik. A semmi első hallásra egy végleges, megsemmisült állapotot jelképez, de többször utalnak rá, hogy van visszatérés, nem feltétlenül az örökkévalóságig tart az ottani büntetés. A reinkarnáció azért érdekes, mert az ilyen ciklusokból az összes keleti vallásban a kilépés, a továbblépés a cél. Ezt a Death Parade nem bontja ki, nem tudjuk, van-e pozitív kilépés, amelyben nem a semmibe jut az ember, viszont ismételten utalnak rá. Nona többször mondja újjászületést nyert emberekre, hogy „még hosszú út áll előttük” „még sokat kell tanulniuk”. De mihez? Hová kell eljutni? Nincs egyértelmű válasz, de biztosan van ilyen végkifejlet. A Quindecim címerén a kettős spirál hét metszésponttal a test két fő energiacsatornája, amelyek a csakrákban találkoznak, szintén keleti szimbólum, bár megtalálható Hermész Caduceusán is.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ugyanakkor érkeznek a bibliai utalások. A két manipulátor, Nona és Oculus az Újszövetségi és az Ószövetségi istenek megtestesítői. Oculus, az Ószövetség megjelenítése öregember, szimbóluma a lótuszvirág (a bölcsesség, és a transzcendens szféra keleti szimbóluma). Maximálisan követi a szemet-szemért elvet, nem törekszik megértésre, vagy megbocsátásra. Kihangsúlyozza, a döntőbíráknak azért sincsenek érzelmeik, hogy ne kelljen szenvedniük a feladataiktól, önmagukat az emberek felett állónak titulálja, magáról kijelenti, hogy „ő áll legközelebb ahhoz, amit az emberek Istennek neveznek”. Nona gyökeres ellentéte. A megjelenítése tulajdonképpen gyerek, legfeljebb kamasz lány, a véleménye, hogy fontos a változás, a fejlődés, mindennek van értelme, és a tettek mögött megfelelő okok állnak. Ő nem védené meg a döntőbírókat a szenvedéstől, ki is jelenti, nincs az a fájdalom, amiért megérné, hogy az emberek véletlen ítéletet kapjanak, ezt bizonyítja a lépése Decimmel, az egyik főszereplővel. A megbocsátás, a második esély, és a remény állandó motívumok a szemléletében, és érdekes, hogy ő az egyetlen, aki szembe képes fordulni Oculussal. Billiárdjátszmáik szinte mindig az ő győzelmével zárulnak, és a nagyhatalmú vezér vele szemben még harcban is tehetetlen. A történetvezetés mellett a Death Parade tulajdonképpen ennek a két karakternek szemléletbeli különbségéről is szól. Fontos szimbólumként jelenik meg Decim esetében a pókfonál, amit a sors istennőivel, a párkákkal szoktak összekapcsolni. Ő emellett egy tanmesét is hozzákapcsol, amelyben egy gyilkosnak Buddha enged le egy fonalat a pokolba, mert egyszer megmentett egy pókot. Mikor elkezd felmászni, többen kapaszkodnak utána, így, félve attól, hogy elszakad a fonál, elkezdi lelökni az utána haladókat. Végül kegyetlensége miatt, mert csak magát mentené, elszakad a pókfonál, és ő is visszazuhan. (A mese egyébként egy Akutagawa Ryuunosuke nevű japán író, „A pókfonál” c. műve) A pókok az európai mitológiában a már említett sors motívumot hordozzák, illetve a dél-amerikaiban halálhozónak tartják őket, így mindkét jelentésben szorosan összefüggnek Decim szerepével.
