A Szent Alajosból szeretettel

Érkezés

Hűvös, napsütötte januári délután. Anya kis vörös autója kellemesen duruzsolva halad a téli tájban. Ahogy fogynak a kilóméterek, egyre izgatottabb vagyok. Az út végén életem egy új szakasza kezdődik el, új emberek, új társaság vár.
Szt. Alajos Gim. 12 km, suhanunk el egy tábla mellett. Ahogy egyre fentebb kanyarog az út a dombok között úgy fogy a térerő. Az üzenetek, mikkel a barátaim bombáztak eddig, csak néha érnek el hozzám.
Amikor végleg elfogy a térerő kibukkan a dombok közül az ódon kastélyra hajazó Szent Alajos gimi. Messziről látni, hogy óriási épület, melyet magas fal ölel körbe. "500 méter múlva megérkezik a céljához" recsegi a néma pillanatba a GPS.
És tényleg. Perceken belül már be is állunk a parkolóba.
A hatalmas vaskapu előtt két védő ruhás őr áll és a belépőket ellenőrzik. A diákok sorban állnak, a szülők távolabb. Hát én is elveszem a bőröndjeimet, maszkot, s két ujjam közé a még ropogós negatív tesztem. Erre az egyik őr rám kiált: "Egy táska a személyes tárgyakkal, fehérneműkkel! Minden mást az iskola bíztosít!". Meglepetten nézek anyára, de ő csak vállat von. Két perc alatt megtöltjük a táskát, amit "suliba járni" hoztam és visszaállok a sorba. Én vagyok az utolsó, hát még egy ölelés belefér anyától.
Teszt, lázmérés, kéz és cipő fertőtlenítés és már bent is vagyok.
Az újakat külön sorba állítják, majd egy nyomtatványt adnak a kezünkbe.

2 x egyenruha (téli)
1 x szabadidőr.
1 x cipő (téli)
1 x tornacipő
1 x papucs
2 x törölköző
1 x szappan, sampon
1 x köntös
1 x ágynemű

"Üdvözlöm önöket a Szent Alajosban! Szép sorba, hölgyek és urak. Kövessenek, az ellátóba. Figyeljenek, hogy mindenből kapjanak ami a listán szerepel!", áll meg a sor elején egy bundába öltözött maszkos nő és igazgat minket.

Elvarázsolva, haladok a tömmeggel ... Csak a vaskapuk csattanása ébreszt fel amit most ránkzártak...
Vége? Csak most kezdődik!