1. Az elviselehtelen osztály meg ismerése!.

1.3K 45 8
                                    

*Naraku Hanari*

Ez az első napom a U.A-ban. Nem nagyon izgulok de azért egy kicsit megis. De amúgy én nem vagyok az a nagyon színes egyéniség meg élet kedvű se. Nagyon kevés barátom van. Kb szinte nincs is. Ebből már rá jöhettek hogy nem vagyok valami nagy beszédes meg hasonló dologok. Már amúgy meg is jöttem a sulihoz. Be is megyek hogy minél előbb meg találjam a termet ahol lesz az első órám.
Meg is találtam a 1.a osztály termet és pont akkor csöndetekbe. És már a tanár is mellettem ált. De hogy mikor került ide na azt nem tudom. Amint be mentem elkeztek valamit mondani vagy inkább össze súgtak. De nem foglalkoztam vele, nem nagyon érdekelt igazából.
A tanár is be jött és jobban szemügyre tudtam venni. Jó magas mit ne mondjak, legalábbis az én kis 169 cm hez képes. De szerintem kb. olyan 183 cm lehet. Fekete haj fekete ruha. Barnás feketés szem. De a hogy jobban szemügyre vettem le estet hogy ki is ő pontosan. Ő Radirfej, az az Aizawa Sohta. Nagyon nehéz este elvileg a tanárok között. Amúgy meg az egyik kedvenc hősöm is szóval ja.

-Ő itt az új osztály társatok. Mutatkoz be kérlek. -nem nagyon van szerintem most ehhez kedve de nincs egyedül.

-A nevem Naraku Hanari. Most már le ülhetnék a helyemre?
-Igen.
-És mi a képességed? -kérdezte egy szemüveges fiú amikor mentem leghátra az ablak melletti üres helyhez. Nem nagyon érdekel hogy mit kérdeztet így nem is válaszoltam. Ezek után nagynehezen de el kezdődött az óra.
Nem igen figyeltem az anyagra inkább a tanár úrat méregetem. De ami olyan volt le írtam a füzete be. Nem mintha annyira sokat tanulnék. De mindig is jó jegyeim voltak de hogy azt hogy csinálom azt nem igen tudom.

Végre ki csöngetek az összes óráról. Szünetbe általába sétáltatam a folyosókon. Így legalább nem kellet az idegistő és kibaszot hangos osztályt halhatnom. És nem kérdezősködtek folyton. Annyira el kalandoztam szerintem ki menetel a suliból hogy neki mentem valakinek. De szerencsére nem az egyik osztálytársam volt. Hanem Aizawa tanár úr volt az.

-Bocsánat tanár úr. -hajoltam meg előtte illedelmesen.
-Áá semmi baj. Ma nem igen voltál az osztályba igaz?
-Igen. De mert kérdezi?
-A kollégiumban lévő szoba kulcsát akartam csak oda adni. De ha gondolja akkor elég csak a hétvégén be költöznie!..
-Oo.., oké. Köszönöm szépen! -indultam is volna meg ha meg nem szólít megint. Nem nagyon szeretek beszélgetni az emberekkel.
-Viszont ha nem baj akkor amíg be nem költözik, haza kísérném ha nincsen elenélre.
-Okéé... -nem nagyon érdekel igazából. De valahogy beleül meg is örültem ennek. El is indultunk haza. Pontosítok hozám. Viszonylag csendben telet el az út. Amikor is meg szólalt Aizawa.
-Mért nem mondtad meg nekik az erődet?
-Mert nem érdekelt a kérdés. Meg majd úgy is rá fognak jönni a későbbiekben. Meg túl idegistőek.
-Értem. Az utolsóban viszont egyet értek.

Ez lett volna az első rész. A helyes írási hibákért bocsánat. Itt már kolisok viszont még nem vertek szét csori Aizawát. 😂🥺

A tanár úrral?!Where stories live. Discover now