14. De csak éppen hogy meg gyógyultál! (3. rész)

276 15 2
                                    

"Amint be értünk letet és el kezdtem hátrálni hogy hagyom békén. Le lökött az ágyra és felém mászott. Majd meg csókolt. Viszonozta csókoltam, hamar észbe kaptam és eltoltam magam tol.
-Nem. Nem szabad.
-És még is mért?,,

-Mert csak most gyógyultál meg! Azért. Meg nem szertném. -ki másztam alóla és el indultam ki, de vissza rántott.
-Mert nem akarod?
-Essen már le baszki! Nem gondoltál bele akkor amikor folyton le basztál, kiabáltál velem. Hogy nekem az hogy hogy esik? Minden egyes mondatod után bőgtem volna. Azért menetem utánad mert felteletek. Mert szeretlek/ szeretlek. Nekem ez így nem megy. Nekünk ez nem megy. Nincs olyan hogy te meg én!! Azóta minden éjjel rosszat álmodok és vagy újra játszódik vagy valami más módon de maghaltàl és miattam.
-Nem tudod hogy szeretsz-e ?
-De vagy nem, nem tudom. Mert folyótón le basztál ahelyett hogy normálisan meg beszéltük volna.
-Akkor beszéljük meg most!
-Nem! Most már mindegy, szakítok!!😭 -már nagyon ideges vagyok azért is kezdtem el kiabálni. Pedig nem akartam vele kiabálni. Ezek után gyorsan ki menetem és onnan egyenesen a szobámba. Nagyon nehéz lesz de nem lesz más választás.
...
Egész éjjel fent voltam. Nem bírtam egyszerűen aludni ezek után. Csak sírni mint egy csecsemő. Be meni se akarok. Nem akarok semmit csinálni és nem akarok senkit látni főként őt nem. Soha. Vagy nem tudom. 😭😖 Annyira egy béna vagyok egy hülye f@sz de komolyan. Csak én tudok ilyet csinálni.

Nem voltam ma bent. Írtam Minának hogy nem tudom hogy mikor megyek és hogy haza megyek egy időre. Ő ezt tejesen meg értette. Egyedül kell most lennem egy kicsit. A bátyám most külföldön van és ha minden igaz akkor csak karácsony körül jön haza.
Amint haza haza értem. Remélem értitek. Na mindegy is. De hogy ahogy be értem be zártam az ajtót és rohantam a szobámba. (A lábam már jól van) És csak zokogtam magamnak csendben. Ilyenkor nagyon jó lenne a ha itthon lenne valaki. De a bátyám nem teheti meg hogy miattam egy kis szerelmi bénázásom után haza jöjjön mindig.
...
Már vagy 1 hete hogy legalább nem mentem be. Mina minden nap vagy át küldi a házit vagy el hozza és olyankor beszélünk a történtekről vagy hogy mi van az osztályal meg hogy hogy bírom. Az az igazság hogy hétfőn már minden kép mennem kell.

-Akkor hétfőn jősz?
-Muszáj.
-És kereset azóta?
-Minden nap hív többször meg ír is. De nem érdekel. Ez ha a kapcsolatunk nem most ment volna szét akkor a kősebekben igen.
-De ez nem biztos.

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

(Aizawa ennyiszer kereset)

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

(Aizawa ennyiszer kereset)

Meg egy kicsit beszélgetünk majd vissza ment a koliba Mina.

•reggel•
Már úton vagyok a suliba. Meg beszéltük még tegnap Minával hogy félúton össze futunk, és úgy megyünk tovább.
...
Már bent vagyunk a többiek jöttek oda hogy hogy nem voltam. Én csak azt mondtam hogy egy kicsit beteg lettem és ezért is mentem haza. De szerencsére el hiték. Elég ha Mina tudja az igazságot. Amint be jött Aizawa el is kezdte az órát. Én csak anyagra figyeltem vagy nézetem ki az ablakon és a fejemből is. Látszott Aizawának hogy maga alatt van. És hogy nem tud mit csinálni magával. Valahol ezt megértem.
Harmadik óra után el mentem az igazgató úr hozz mert nem hiszen hogy el mondta neki a történteket. Szóval én fogom. (Oda telorttál az iroda elé.) Be kopogtam és be is menetem a miután kaptam választ.
-Jó napot igazgató úr!
-Jó napot! Miben tudok segíteni?
-Hát amit a múltkor mondod ügye... na nem kell aggódnia miatta.... mert szét mentünk.🙂
-Értem.
-Csak ennyit akartam. Nem is zavarom tovább.
-Várjon egy percet még kérem.
-Öhm, rendben.
-Mert mondta el nekem?
-Hát mert múltkor is mondta hogy ne csináljunk olyat ami veszélyes az iskolára és a tanulókra nézve. A mentési gyakorlat után ezt láttam a legjobb meg oldásnak. Meg rá segített az hogy, Aizawa tanár úr hogy állandóan kiabált velem. A helyet hogy meg beszéltük volna.
-Értem. Sajnálom.
-Nem fontos. Túl lehet minden lépni.

Ezek után el menetem a maradék óra rá is. Nap végén a többiek kell mentünk vissza a kollégiumban. És utána is velük voltam. Legalább nagyjából el terelték a gondolatomat a történtekről.

A helyes írásért bocsi!😩 Ne agodjatok nem lesz így a végik, a közös kapcsolatuk.

A tanár úrral?!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora