Titkolt Szeretők

18. Félresikerült terv

[Lara szemszögéből]

Ezt nem hiszem el. Nem. Ez nem lehet igaz. Keresztbe tettek nekünk. Mi lesz a bosszúval? Nem fog semmi se történni. Az életem kész káosz és még terhes is vagyok.

- Lara nyugodj meg. - próbál nyugtatni Elemér.

- Nem. Hagyjál. Hol van apád?

- Dolgozóban. Nem kéne. - állok fel nem törődve figyelmeztetésével. Benyitok.

- Ez mégis hogy történhetett?

- Viktor átvert.

- Miért?

- A múlt mindig lecsap. Ugyanezt tettem vele. Reményt adtam, hogy segítek majd ellene fordultam. Kígyók helyébe mi lennénk.

- Balfasz. - sarkon fordulok.

- Várj. A húgod segíthetne.

- Kígyó lett. Nem fog segíteni.

- Akkor mit csinálunk?

- Te mit csinálsz. Mondtam hagyd ki Viktort.

- Nem tehetem, megölt volna.

- Nagyszerű. Így meg a Kígyók fognak titeket. Elhagyom a fiad.

- Nem teheted. - csatlakozik hozzánk Elemér. - Míg a fiam a méhedbe addig te nem mész sehova.

- De. Megyek. Kobrától segítséget kérek.

- Nem. - kiabál rám.

- De. - kiabálok vissza és kihúzom a fegyverem. - Engedj el vagy lelőlek.

- Lara ülj le. - parancsol rám Gold. - Megoldjuk.

- Mit? Ezen már nincs mit megoldani.

- Erik egyedül van. Várjuk, meg míg betörik.

- Utána?

- Igen Lara utána szépen magától jön majd hozzánk.

- Mi van, ha nem? - kételkedek.

- Majd meglátod.

Írónő: Sajnálom hogy ilyen rövidre sikerült ez az apró részlet. Őszinte leszek ez egy folytatás. Mellette írok még mást is. Igyekszem behozni a lemaradásom. Próbálom izgalmassá tenni és szerethetővé. A lezárás kérdőjeles de hamarosan eljön.