Touch(L.S)

Part 4

-Itt is vagyok!-jön be Louis egy halom étel a szobába.Lerakja az ágyra őket és lefekszik mellém.
-Amúgy milyen horrort is fogunk nézni?-már nagyon félek,sosem szerettem a horrort.Nagyon rosszat szoktam tőle álmodni.Azokon az estéken vagy anyával vagy Gemmával alszom.Igen tudom ez elég ciki fiú létemre,de sajnos ez van. Louisnak sosem szeretném bevallani,hogy mennyire félek valójában.
-A gyászoló asszony átka-feleli.Már a címétől frászt kapok te jó ég.
-Kezdhetjük?
-Igen-próbálom minden bátorságom össze szedni a filmhez.

Az eleje egész nyugis.Bár vannak alkalmak amikor megrándulok de nem vészes.Louis nyugisan fekszik mellettem és eszi a csipszet.Én is eszek próbálom ezzel elterelni egy kicsit a figyelmem.
Most érzem hogy valami rémisztő jön hirtelen megjelenik az a bizonyos gyászoló asszony.Én meg annyira megijedek,hogy megfogtam Louis kezét és ezt kisértem egy nem túl férfias sikítással.

-AAA!-ragadom meg Louis kezét.
-Hé minden rendben?-kérdezi Louis ijedt hangon.Igen gondolom meg rémítette a lányos sikításom.
-Figyelj ki kapcsolhatom ha szeretnéd.
-Nem kell jól vagyok-nyelek egyet.Utánna veszem észre,hogy még mindig Louis kezét fogom.Úristen Louis kezét fogom!Úgy érzem rosszul leszek.Nem kapok levegőt.Pánikrohamom lesz.El kezdem kapkodni a levegőt.Látom Louis szeme ki dülledt és olyan ijedséget és aggodalmat sugároz a szeme.

-Harry mi a baj?Harry mi van veled?-kérdezi és érzem rajta,hogy nagyon fél én is félek.
-Pánik rohamom van-nyögöm ki fuldokolva.
-Anya!!-kiáltja Louis.Hirtelen ki ugrik az ágyból és felemel az ágyból.Felvesz mint egy mennyasszonyt.Én annyira meglepődtem ezen.Mi a fenét csinál?Bele nézz a szemeimbe és úgy érzem elveszek bennük.
-Tarts ki Harry!-mondja szinte majdnem sírva,és szalad le velem le a lépcsőn.Én még mindig kapkodom a levegőt.Túl sok túl sok ez az érintés nem bírom ezt.Úgy érzem kezd sötétülni a világ.Össze folynak a dolgok.Végül minden elhalkul és sötétül.

***
Nem tudom hol vagyok.Valami kényelmetlen ágyon fekszem.Olyan korház illat van.Lassan ki nyitom a szemem és nem lepődtem meg tényleg ott vagyok.Hány óra lehet?Körül nézek látom infúzió van a karomba kötve és Louis ott ül a széken.Mi Louis?Mit keress itt?Be vannak csukva a szemei feje falnak támasztva.Nem hittem hogy ennyire ki borít az érintése majd.Egyszerűen nem tudom mi történt velem.Sosem bírtam elviselni az érintést az tény,de hogy pánikrohamom lesz utánna még el is ájulok és még korházba is kerülök azt nem hittem volna.Louis érintése jól esett talán emiatt borultam ki vagy nem is tudom ilyet még nem éreztem rá kell jönnöm mi volt ez.

-Louis ébren vagy?-kérdezem halkan.
-Mi?-nyitja ki hirtelen a szemeit.-Harry!Úristen, hogy vagy?Jól érzed magad?-hangja aggodóan cseng.
-Persze ez csak egy pánikroham volt-rántom meg a vállam.
-Csak?Te miről beszél?Elájultál és azt hittem megfulladsz.Nagyon aggódtam!-tart egy kis szüntet és folytatja-És ha azt hiszed, hogy beveszem ezt a baci fóbiás faszságot, akkor kurva nagyot tévedsz!-fakad ki.
-Te meg miről beszélsz?
-Jajj Harry ha baci fóbiád lenne,akkor most nem itt lennénk.Miért hazudsz nekem?Nem bízol bennem?Vagy egyszerűen utálsz ha igen mond meg?!-fel áll és el indul az ajtó felè.
-Louis várj!Valamit el kell mesélnem,és az elejétől fogva a végéig elmesélem neki az életem.Minden szörnyűséget és fájdalmat elmondok neki.Sírok ő pedig csendben figyel.Az arca meg fajdalommal teli.  

Sziasztok!Eljutottunk a következő részig.Végre meg tört a jég.Mit gondoltok?Tudom picit rövidebb rész lett, de cserébe hagytam benne egy kis izgalmat.A kommenteket szívesen várom igyekszem gyorsan hozni a következő részt.

Kriszti<3