Akatsuki onshots (x OC, x Reader, stb)

Nem Is Gyűlölsz, Ugye? (Kakuzu x Hidan)

Ez a story ismèt Greyyii kèrèsère kèszült. Sokat egyeztettünk róla, ezèrt előre jeleznèm hogy talán túlságosan is hosszú lett (èn is kedvelem a Kakuzu x Hidan shippet)

Hidan unatkozott. Vègre rávette mogorva csapattársát hogy tartsanak pihenőt. Nèzte ahogy tüzet gyújt. Mèg most is rajta volt a maszk ès a csuklya. Nem tudta megèrteni, hogy hordhatja folyton.
-'Kuzu? - Társa felmordult.
-Ne hívj így. - Nem èrtette mièrt volt mindig olyan karót nyelt. Egyszerűen lehetetlen volt vele szót èrteni.
-Mogorva vagy.
-Te meg idegesítő. - Jól tudta hogy főnökük azèrt osztotta mellè mert halhatatlan, ès Kakuzu már több társát is megölte. Ès őszintén, őt is megpróbálta, független attól hogy jól tudta Hidan halhatatlan. Valójában társa is valami olyasmi volt furcsa módszerèvel.
Hamar megunta a tűz nèzèsèt.
-'Kuzu?
-Te akartál megállni, fogd be a szád.
-Ne kezd már..
-Csönd. - Idegesítette az hogy sose szólt hozzá, főleg az utóbbi időben.. Be nem vallotta volna, de valahol kedvelte csapattársát. Ő maga se èrtette teljesen. Általában lerèszegedett amikor a városban voltak, és attól tartott tett vagy mondott valamit amit nem kellett volna. Legalábbis, ezzel tudta magyarázni hogy csapattársa mèg jobban távolságtartó lett.
-Mit ne kezdjek?!
-Idegesítesz. - Kicsit kiakadt. Kakuzu folyton ezzel jött..
-Folyton csak azt mondod hogy idegesítelek, vagy hogy megdögölhetnèk, vagy a vallásom szidod vagy egyèb indokot találsz! Ha viszont èn megszólalok, máris idegesítelek vagy zavarlak! - A másik fèrfi unottan nèzett rá.
-Tudom. Mert zavarsz. - Hidan-t egyre jobban irritálta hogy a társa sose adott èsszerű választ, ha tehette hozzá se szólt.
Emlèkezett a vezetőjük szavaira, amikor legutóbb összeverekedtek. "Nem egymással kène harcolnotok. Ez egy idő után a munkátokat is akadályozni fogja. A gyűlölet ès bármilyen bizalom hiánya nagyban nehezíti az együttműködést."
Valahol mind a ketten tudták hogy igaza van.
-Pff.. Èn zavarlak? Irritáló vagy ès mogorva. - Kakuzu arra se mèltatta hogy válaszoljon. -Komolyan, hiába vagyunk társak èvek óta mèg a kibaszott maszkod se veszed le előttem, ès az a barom mèg azt várná hogy bízzak benned! - Most se kapott választ. Az èvek során már megszokhatta volna.
Kakuzu tudta hogy társának igaza van, ezèrt se válaszolt. Tudta hogy igaza van, hiába várja el a vezető hogy bízzanak egymásban: Ő se bízna meg olyanban, akinek mèg az arcát se látta. A technikájának ès varratainak felfedèse viszont..
-A vezető elvárásai nem befolyásolhatnak mindent. - Nem akarta elmagyarázni neki. Hogy a "szörnyek" akiket előhív tulajdonképpen a szívei, a feketès fonalak pedig vágásokból jönnek elő, vagy hogy a teste is tele van varratokkal.
-Mièrt rejted el az arcod? - Hidan számított rá hogy Kakuzu most se fog válaszolni. Valójában, meglepte volna ha önkènt válaszol. Nem most tette fel először a kèrdèst, visszatèrő tèma volt. Választ azonban sose kapott. Emlèkezett, hogy társa mennyire kiakadt amikor megpróbálta levenni a maszkját: Valóban, ez is oka volt annak, hogy nem bízott benne. - Rejtegetsz valamit, vagy mi a franc? - Most se lepődött meg hogy csupán a tűz ropogása felelt. Egy gyors lèpèssel társa mellett teremt, ès most sikerrel járt. Kakuzu az Akatsukis ruhadarab újjával takarta az arcát, ès Hidan èrezte hogy bajban van.
-Add. Azt. Vissza. - A fehèr hajú nèmikèpp meglepve nèzte a kezèben lèvő anyagot. Nem hitte volna hogy az idősebb figyelme egy pillanatra is lankad a közelèben. Ledöbbenve nèzte a maszkot ès a csuklyát, ami immár nem takarta társa arcát... Ès mèginkább meglepődve nèzte Kakuzu-t. Hosszú barna haja volt, ellenben az arcát mèg mindig takarta.. Szeme kivètelèvel, ami most is mèrgesen figyelte őt.
-Mutasd meg az arcod.
-Ne kelljen megismètelnem, Hidan.
-Mutasd meg az arcod, ès akkor visszaadom. - Szenvtelenük mosolyodott el. - Van időnk. - Habár most is csak a szemèt látta, tudatosult benne: Ilyenkor nagy szerencsèje hogy halhatatlan.
Nèzte társát, aki látszólag erősen gondolkodott. Túlságosan közel voltak a bázishoz ahoz, hogy következmènyek nèlkül maradjon egy lehetséges harc. Nem tudta meddig állhattak ott, de számára óráknak tűnt.. Ès valóban, hajnalodni kezdett. Kakuzu most felegyenesedett, mèg mindig takarva az arcát.
-Nem fogod feladni, igaz?- A kèrdès gúnyos volt.
-Mint mondtam, van időnk. - Kakuzu tudta, hogy Hidan nem fogja feladni.
-Akkor maradjon nálad, van másik. - A fehèr hajú fèrfi meglepődött. Társa mèg mindig arcát takarva fordult meg ès indult el. - Ha a kis akciód miatt fogunk elkèsni kinyírlak. - Hidan megdöbbenve követte. Valóban, erre a lehetőségre nem számított. Ismèt esteledett, mikor esni kezdett. A vihar a szokottnál is durvább volt. Egy olcsó, viszonylag lerobbant helyen szálltak meg, ès Hidan nem tudta felfogni hogy lehet hogy Kakuzu mèg most is takarja az arcàt. Ha a maszkot ès a csuklyát sikerült is elvennie, kètsège volt afelől, hogy ez társa kezèvel is sikerülne e. Csak akkor szólalt meg mikor a szobába èrtek.
-Ne már. Ezt te se gondolhatod komolyan! Mi a franc az amit ennyire rejtegetsz?! - Az idősebb most se mèltatta válaszra.