for you / quackity x y/n

</part 2/3

Hogy fogjuk ezt megmagyarázni? Vajon Quackity mit lép?

-Nem történt semmi -válaszolta Quackity közömbösen, a tolakodó tömegnek ami az ajtóban várt minket

Mindenki szeme rám szegeződött.

Mit kellenemondanom? Ugyanazt mint ő?

-Dream megzavart -tette hozzá Alex

Na itt végképp lesokkolodtam. Az idő egyszer csak megállt, a szivverésem és a lélegzetem lelassult. Nem foglalkoztam a külvilággal, csak a bennem keltett érzelmekkel. Akkor tényleg ilyen komolyan gondolja?
A gondolataim egy pillanat alatt eltűntek.
Ugyanis George a kezemnél fogva rángatott fel az emeletre. De legalább vele megtudom beszélni a történteket.

-Ez mégis mi volt? -kerdezte george

-Nemtudom, a parkolóban megfogta az arcom és annyit mondott hogy élőben sokkal szebb vagyok, teljesen lesokkoltam, nemtudtam neki válaszolni. Aztán végül csak arra lettem figyelmes hogy Dream hívja őt. Utána nem beszéltünk egy szót sem.

-Mindent értek.
-Az lenne a legjobb ha ezt vele beszélnéd meg. Nem tudhatod mit érez pontosan

-Tudom, és meg is fogom vele beszélni, de előbb be akarok rúgni szóval légyszi kezdjük már el azt a bulit! -kértem george-ot

-Jo, menjünk

Leérve a földszintre már senkit nem érdekelt mivan köztünk jelenleg. Mindenki az alkoholra koncentrált. A zene maxon üvöltött. Quackity engem bámult, én pedig őt. Muszáj volt megszakítanom a szemkontaktust, mivel Nikiék kitalálták hogy felelsz vagy iszolozzunk. Én nem nagyon voltam oda az ötletért mert már igy túl sok minden történt ma. A kérdések és a felesek sorba mentek. Próbáltam minél kevesebb kérdésre válaszolni hogy elfojtsam a kérdőjelet ami bennem van.

A játék végére sajnos ennek hatása is lett. A sok ital miatt rám jött a hányhatnék. Felrohantam a wcbe. Elvégeztem a dolgom és kimentem a teraszra hogy kiszellőztessem a fejem. Quackity is ott volt. Ült a földön. A lábai lógtak ki a kerítés rácsai között és csak bámult maga elé.
Leültem mellé, észre sem vette. Túlságosan benne van a gondolataiban. Hasonlóan mint én.

Nem tudtam h hozzá szóljak-e, vagy hagyjam. Cikáztak bennem a dolgok.

Ezt az érzést egy erős szemkontaktus törte meg. Mélyen nézett a szemembe. Én egyszerűen elvesztem az ő szemeiben. Mindig is tudtam h szép szemei vannak, na de hogy ennyire.

Megfogta a tarkóm és magához húzott, megcsókolt. Az ajkai forróak voltak mint a tűz, az arca pedig hideg mint a jég. Borzasztó érzés volt, éreztem minden fájdalmát ebben a csókban.
Majd egyszercsak mindennek vége szakadt. Niki ült elöttem kétségbeesett arcal, és csak nézett. Nem értettem hogy kerültem az ágyamba.

Mire végre felfogtam mi történik, egy elég mély és fura érzés kapott el. Tudtam hogy csak álmodtam de közben mégis olyan volt mintha megtörtént volna.

-Niki, hol van Quackity? -kérdeztem

-Az erkélyen ül -válaszolt

Ahogy elhagyta a száját a mondat én felálltam és elindultam az erkélyre, nem érdekelt mi történt velem, tudtam hogy úgy is fogok magyarázatot kapni erre az egészre.

Nikinek igaza volt. Kinnt ült pont ugyanúgy mint az álmomban leültem mellé, megfogtam a kezét és csak néztük egymást.

-Muszáj elmennem aludni -jelentette ki

-menj csak -válaszoltam, és ott hagyott

Time skip

reggel 6 óra

Egész éjjel nem aludtam. Járt az agyam. De nem jutottam semmire. De legalább azt már tudom, (mivel niki elmondta) hogy hogy kerültem az ágyba.
Rosszul voltam a pia miatt es felkisért, a többi meg csak álom volt.

Lementem a konyhába hogy süssek egy kis palacsintát reggelire, mindenkinek.

Láb kopogást hallottam a lépcső felöl, de nem hagytam neki különösebb figyelmet. Amig egyszercsak valaki hátulról meg nem ölelt es annyit mondott hogy, nem is tudtam h tudsz sütni.

-Hát pedig elég jol megy -vágtam fel

-Azt majd meglátjuk<3 - válaszolt quackity

/tudom megígértem tegnap h még aznap lesz rész, de sajnos az nem jött össze szóval most írtam egy rövidebb részt, egyrészt fáradt is vagyok így hajnali fél egy fele másrészt nincs sok ihletem se szóval igen remélem tetszett ez a rész.
Lehet h van benn par rész ami érthetetlen de srry mar nekem is keso van!!
Ne felejtsd el ragyogsz ma is<3/