| Y/N POV |
6:32kor végre ki tudtam kecmeregni az ágyamból. nagy nap állt előttem mivel ma osztálykirándulásra mentem az osztályommal a budapesti állatkerbe. nagyon izgatott vagyok, legutóbb olyan 5 éve lehettem ott, biztosan nagyon sok dolog változott.
tegnap este ránéztem a budapesti állatkert weboldalára és észrevettem hogy pont azon a napon lesz több új állat is az állatkertben. hoztak egy kis zsiráfot is, amire az osztályom nagyon kiváncsi már. nekem viszont megállt a szemem görgetés közben egy bizonyos "pusztai macskánál". rá is gugliztam hogy mégtöbbet megtudhassak erről a fajról. le vagyok nyűgözve. mindig is valamilyen állat akartam lenni. mostmár tudom hogy nem más mint egy pusztai macskA.
(ignoráld) megtudtam róla hogy A pusztai macska főleg pusztáin él (, , , ), de jelentették már 5000 méteres magasságból, hegyi füves legelőkről is. Szórványosan előfordul a és a délre (jelenléte bizonytalan és ).Élőhelye az extrém száraz kontinentális puszta, ahol kevés a csapadék, száraz a levegő és néha szélsőséges a hőmérséklet. A 15-20 centiméteres állandó hóval fedett területek azok, melyek elterjedésének határt szabnak, megfigyelése idején még sziklás területeken is előfordult. Viszont nem fordul elő homokos, sivatagos és alföldi területeken. Hozzávetőleg akkora, mint egy , bár hosszú bundája miatt nagyobbnak néz ki. 50 centiméter hosszú, a farka 20 cm körüli, átlagos súlya 3-3,5 .A pusztai macskának több olyan jellegzetessége is van, ami megkülönbözteti más macskafélétől. Legfeltűnőbb az, hogy a pupillája kör alakú. Az alacsonyan álló fülek miatt kinézete némileg bagolyéhoz hasonló. A pusztai macska alakja kerekded, gömbölyű dús szőre miatt, ám valójában karcsú és izmos állat. Annyira erős, hogy képes akár 5 méteres szurdokokon átugrani (ez egy embernek olyan lenne, mintha egy ugrással húsz métert repülne). Lábai rövidek, a hátsója meglehetősen terjedelmes, szőrzete dús és vastag. Zömök alkata és vastag bundája miatt különösen erőteljesnek és bársonyosnak tűnik. Talpán érzékeny párnák vannak, így a legapróbb hangkibocsátást is képes elkerülni prédája becserkészésekor. Hosszú sűrű bundája tökéletesen szigetel a magas hegycsúcsain és fennsíkjain. Ez a szőrme olyan vastag, hogy közvetlenül a bőrfelületnél mindig átlagos 20-30 C° érzékelhető. Sajnos ez a bunda okozta az állat vesztét is: az orvvadászok és prémkereskedők kegyetlenül vadászták az állatot évtizedeken keresztül. A legsűrűbb bundával rendelkező állat a után. Szőrének hossza elérheti a 10 centimétert is, ami a méretéhez viszonyítva nagyon hosszú.Színezete alfajonként változó. Ha a típusalfajból indulunk ki, akkor a sárgásbarna alapszín a gyakori, mely elrejti a hegyvidéki - és örökzölderdőkben. Hátán függőleges, halvány csíkok jelennek meg, melyek egészen a hasig leérnek. Ezek a csíkok a lábán vízszintesek és valamivel erőteljesebb kontrasztot alkotnak. A farkán hasonló csíkok vannak, mint a : erőteljes fekete vonalak. A pusztai macska farkának vége mindig fekete foltban végződik. Hasa világosbarna, olykor fehér, mint pofájának alsó része is néhány vízszintes csík kíséretében. A sziklaszirteken élő manulok általában szürke színűek, hogy el tudjanak rejtőzni a madarak és kisemlősök elől a hasadékokban és szirteken is. A leírtakon kívül előfordulnak egyéb színváltozatok is, élőhelytől, alfajtól függően. Télen szürkébb és kevésbé mintás a színezete, mint nyáron. A manul általában a párzási időszakot kivéve egész évben magányosan él (nem számítva a kölykeiket nevelő nőstényeket). Kemény tél esetén azonban kisebb csoportokban vándorolnak melegebb területre. A fiatal hímek esetenként 5-6 egyedből álló csapatokba verődve vadásznak, az idősebb, érettebb, saját territóriumot fenntartani képes hímek később kiválnak a csoportból.Alkonyatkor vagy kora reggel figyelhető meg, nappal kevésbé aktív.Fogságban akár 11 évig is elélhet, a vadonban csak 7 évig (ignoráld)olyan sok mindent megtanultam róla, alíg vártam hogy végre találkozzak vele élőben is. gyorsan felkaptam egy rózsaszín, virág mintás dresszt amit még a nagymamám adott nekem 2 éve, mondván hogy ő ebben a ruhában házasodott még anno. megfésülködtem és felkötöttem a hajam két copfba. felvettem még ehhez demonia cipőimet is, ettem reggelire egy kis kolbászos katonát. felvettem hátamra a tegnap már előre bepakolt táskámat és kifutottam az ajtón. felültem a biciklimre és eltekertem az iskolámig ahol pedig már mindenki várt. még vagy fél órát kellett várnunk a buszra és azután utaztunk egy órát egészen a fővárosig.
amikor odaértünk a tanáraim elmonták hogy együtt kell végig maradnia az osztálynak és hogy nem szeretnék hogy valamelyik rakoncátlan faszpicsa eltűnjön, mivel azzal őket is szivatjuk. szerintem alig ha az oszály fele figyelt oda erre a beszédre.
megkezdük a felfedezést a hatalmas állatokkal teli birodalomban. mgnéztük a fóka showt, az egész osztályom odáig volt. engem viszont még mindig csak az az egy egzotikus állat érdekelt amiről tegnap este annyit olvastam.
egy negyed óra elteltével pedig végre ott voltunk. ott ahol végig akartam lenni. megláttam egy napos kövön nyugodni egy valódi pusztai macskát. szinte teljesen lefagytam. ,,ennél gyönyörűbb dolgot régen nem láttam"- gondoltam magamban és közelebb léptem a ketrechez. a macska visszanézett rám. szemkontaktust folytattam vele. hiába volt messze tisztám láttam libafosszínű, csillogó szemeit. :szarnomkell:
már szinte teljesen a ketrece előtt voltam. idő közben megvizsgáltam hogy a ketrecek vas rudai között olyan nagy a nyílás hogy az állat egyszerűen ki tudna hoppanni ha kedve tartja. megfogtam a vas rudját a ketrecnek és csak tovább figyeltem a macskát.
mindamíg elnem kezdett közelíteni felém. hátráltam kicsit, hogy meg ne ijesszem. a macska csak közeledett felém. látva bátorságát én is egy lépéssel közelebb mentem újra a ketrechez. addig jött felém míg teljesen egymással szemben voltunk. a szemkontaktus még mindig nem szünt meg, csillogó szemekkel figyeltük egymást.
elhatároztam. meg fogom simogatni. lassan a kezemet a ketrecen túl lévő vad felé emeltem. ő bizonytalanul figyelte a kezemet. óvatosan végigsimítottam remegő kezemet a selymes bundáján. nagyon élveztem. mintha halk dorombolást is hallottam volna, ami nem igazán megszokott egy vadon élő macskától. miközben fülét vakargattam megtettem az első lépést ahoz hogy megismerjük egymást. halkan kérdeztem tőle:
-mi a neved?
-bohus csenger -válaszolt nekem mély, szexi hangján.