Na hát megint elhoztam nektek egy elgondolkodtató dolgot. Az előző irományomban kifejtettem a SAJÁT véleményemet és most megint ki szeretném de most a fantáziáról.
Kezdjünk is bele.
A fantázia az agyunk egyik olyan része ami a leginkább elvany nyomva mert az a világ amiben élünk nem engedi kitáruljozni. De viszont akkor is bennünk él ha nem bontakozhat ki. Viszont ha sügség van rá hívni sem kell mert egyből kezet nyújt, ki emel ebből a világből, elvisz egy sokkal jobb hejre ahol megnyugvásra lehetünk vagy átértékelhetsz ott mindent, amire épp szüksége van a lelkednek. Mert igazából ha úgy nézzük a fantázia a lélek sebtapasza, bármenyi sebet ejthet rajta ez a rossz világ ő begyőgyítja.
Legnagyobb fantáziával azok vanak megáldva akiknek valami problémájuk van és szeretnek elmenekülni az ő kis világukba ahol jól erezhetik magukat. Viszont! Vanak ebben jó és rosz dolgok is a jó része az egésznek igazából hogy megnyugodhat és jobban fogja magát érezni, a rossz része pedig az hogy el hiszi, a valóéletbeli problémái is eltűnhetnek egy szempilantás alat de viszont ez sajnos nem lehetséges.
Röviden és tömören a fantázia a te saját kis világod ahol jól érezheted magad anélkül hogy félned kelene hogy bárki is bánt vagy bármi rossz történik veled.
Na nem nyújtom tovább ez az egészet.
Viszont lenne egy olyan kérésem hogy írjatok ötleteket hogy miket olvasnátok tőlem szívesen.
