Hazaértem,nem kellett sok idő anyukám már bombázott a kérdéseivel.
"Jól éreztétek magatokat?" "Ugye rendes volt?" "Megtudtál róla érdekes dolgokat?" "Helyes?".
Majd észrevette vörösre sírt szemeimet,és a vértől ázó sebemet a kezemen.
-Hozok fertőtlenítőt,gézt,és fáslit,itt várj!-mondta rohanva.
Amíg oda volt,gondolkodtam. Hogyan kérjek bocsánatot? Mi van ha megutált? Ezekből a gondolatmenetekből zökkentett ki drága anyukám.
-Szóval nem volt jó..-mondta kicsit szomorúan anyu.
-Elcsesztem,de nagyon.-feleltem elcsuklott hangon.
-Édesem,bármi is történt ne félj. Egyszer mindenki megbocsájt. Én tudom,hogy meg fog bocsájtani neked,hisz egy angyal vagy!-nyugtatott meg anyukám.
Amit elég jól csinált mindig. Sosem faggatott,hisz tudta,nem akarok róla beszélni.
Bekötötte a kezemet,majd felmentem a szobámba gondolkodni,meg leckét írni.
Enni sem bírtam a történtek után,egyszerűen féltem,hogy mit fog gondolni rólam az,akit kedvelek.
Éppen a házimat írtam,de arra sem tudtam koncentrálni. Folyton csak rá gondoltam,és azt terveltem,hogyan kérek bocsánatot. Észre sem vettem,de a füzetem lapjai a könnyeimben áztak. Így inkább hanyagoltam a házit,és lefeküdtem aludni.☀︎︎☀︎☀︎︎☀︎︎Másnap reggel☀︎︎☀︎︎☀︎︎☀︎︎
Gyomorideggel,és szemfájással indultam el a suliba. Ezt az egészet még Narutonak és Sakurának sem mondtam el. Nem tudtam volna..
Így hát ma mondom el nekik,pontosabban nem sokára. Első óránk lyukas lesz,szóval lesz időm.
-Héé,Yukaaa!!-kiáltott egy ismerős hang.
-Szia Naruto.-mondtam lehangoltan.
-Basszus,nem nézel ki túl jól,elmeséled mi történt?.
-Persze,de csak ha Sakura is csatlakozik.
-Ő már bent van a suliban,azt mondta Gaara-t ki akarja oktatni.
-Miért akarja?- kérdeztem kétségbeesetten.
-Nem említette,azt mondta,elmondja ha itt vagy te is.
-Ez nagyon nem jó Naruto,siessünk!!Beértünk az osztálytermünkbe,senki nem volt ott,csak Gaara és Sakura. Éppen végignéztük,ahogy kiabál Gaaraval,és néha még meg is üti. Nem tudtam mit csináljak hirtelen,de legjobb barátom Naruto egyből ráébresztett.
Odaszaladtam hozzájuk,és szétválasztottam őket.
-Ezt most fejezzétek be,vagy mindkettőtök búcsút mondhat egy karjától!-mondtam idegesen.
-Szóval te uszítottad rám a kis hülye libát-mondta közömbösen Gaara.
-Tessék?-kérdezte csodálkozva Sakura
-Abba lehet hagyni,mert nem lesz jó vége!-kiáltottam.
Gaara kirántotta magát kezeim kozül,majd kiment a teremből.
-Figyelj,beszéljünk.-mondta Sakura.
-Ezt vártam.-válaszoltam enyhe mosollyal.
Mindent elmondott Sakura,hogy követett minket,mert félt,nehogy valami bajom essen Gaara miatt. Csak azért nem segített akkor,mert félt,hogyha lebukik,megutálom. Őszintén,ez nagyon jól esett,hisz csak meg akart védeni.
-Menj utána,próbálj meg bocsánatot kérni.-szólt Sakura.
-Megpróbálom.-feleltem.
Nem kellett sok idő,megtaláltam Gaarat a suli udvarán, egy padon. Alig voltak kint,szóval nyugisan tudtam vele közölni amit szeretnék.
-Leülhetek?-kérdeztem.
Válaszul csak egy vállrántást kaptam.
-Ezt igennek veszem.-szóltam mosolyogva.
-Figyelj..-szóltunk egyszerre.
-Mondd előbb te.-Feleltem.
-Figyelj,sajnálom a múltkorit,felkaptam a vizet.
Ledöbbentem,tudom,csak bocsánatot kért,na de pont ő? Aki mindenkire gyilkos tekintettel néz,és nem ismer könyörületet?.
-Nos,én is bocsánatot szeretnék kérni,tolakodó voltam.-feleltem meglepődött tekintettel.
-Hagyd csak,rendben?-mondta.
-Amúúgy,most tényleg bocsánatot kértél?-kérdeztem még mindig sokkos állapotban.
-Igen,szóval jól jegyezd ezt meg,mert többször nem fogod ezt hallani.-válaszolt
enyhe mosollyal az arcán.
El sem hiszem,álmodnék? Vagy tényleg elfogadta a bocsánatkérésemet?
-Én vagyok a világ legboldogabb embere!-kiáltottam.
-Basszus,ezt hangosan mondtam..-szóltam kínosan.
-Én is..-suttogta Gaara halvány mosollyal a száján.
-Hogy mi?-kérdeztem vissza.
-Semmi,inkább menjünk vissza.-mondta.
Visszafelé megkérdezte Gaara,hogy nem-e megyünk el újra sétálni,de most megfűszerezve egy piknikkel. Egyértelműen igent mondtam. Bár elég furcsán viselkedik. Lehet megkedvelt volna?. Sakura az ajtóban várt minket,majd amikor megálltam mellette a fülembe súgta:
-Tudtam,hogy sikerül!
Enyhe pír jelent meg az arcomon,majd Sakura vigyorogva ráncigált vissza a terembe,persze Gaara már ott várt. Lett közös témánk is. Közben Sakura is bocsánatot kért Gaaratól,szóval ez a probléma is megoldva. Nem kellett sok,már nevettünk mindannyian,aztán Naruto írt,hogy elment kaját hozni nekünk,amíg oda voltunk.Ez életem legszebb napja!
Nooos,itt a 3.rész is azoknak,akik várták! Kicsit későn rakom ki,szóval bocsánat ha van esetleg helyesírási hiba!
Ha eddig tetszik,és szeretnétek 4.részt jelezzétek! Jó éjszakát mindenkinek!♡︎♡︎
Jaj és bocsánat,hogy több mint 1 hónap után raktam ezt ki,nem volt nagyon időm rá!
YOU ARE READING
Változás
FanfictionFőszereplőnk Hino Yuka aki 4 évvel ezelőtt költözött az ismert Konohába. Legjobb barátja Uzumaki Naruto,és Haruno Sakura. Az új lánynak unalmasan teltek a napjai az akadémián,amikor egy új diák érkezett homokrejtekből, pontosabban Sabaku no Gaara. B...